Miként számos európai országban, Ausztriában is 2023. január 17-én ünneplik a keresztény felekezetek a Zsidó Vallás Napját. Simon Ferenc, az ausztriai magyarok főlelkésze, Bécs városának második és huszadik kerületi esperese, a bécsi Keresztény Zsidó Együttműködést Koordináló Bizottság elnökségi tagjaként vesz részt munkájával az esemény megszervezésében. A civil kezdeményezés nyomán, egyházi támogatással létrejött szervezet az év során folyamatosan rendez különböző előadásokat, kulturális eseményeket, és sok egyéb olyan programokat, amelyek által tagjai találkozási lehetőségeket biztosítanak keresztények és zsidók között. A cél nem más, mint egymás megismerése, a közeledés, a békében együttélés, hiszen ahogyan Simon Ferenc vallja: „Testvérek vagyunk, nem ellenségek”. Vele beszélgetett a Zsidó Vallás Napjának apropóján a rolunk.at, együttműködésről, hitről és testvériségről.
A Keresztény Zsidó Együttműködést Koordináló Bizottság (Koordinierungsausschuss für christlich-jüdische Zusammenarbeit) irodájában fogadta a lapunkat Simon Ferenc, akit immáron nyolcadik éve nevezett ki Christoph Schönborn, a Bécsi Főegyházmegye bíborosa a keresztény-zsidó párbeszéd biztosává. A Bécsi Főegyházmegye történetében első alkalommal került sor ennek a tisztségnek a létrehozására és betöltésére, amely – nem túlzás, – a fővárosi keresztény egyházak történetében egyfajta mérföldkőnek is tekinthető.
A keresztény-zsidó párbeszéd előre mozdítása céljában, az 1956-ban alapított, a korábbi közeledési kezdeményezések mentén létrejött Keresztény Zsidó Együttműködést Koordináló Bizottságban különböző keresztény felekezetek tagjai és a zsidó közösség önkéntes delegáltjai dolgoznak együtt. A szervezet irodája a második kerületben, a Tandelmarktgasse 5. szám alatt található, Bécs úgynevezett „macesz szigetének” szívében, ott, ahol évszázadok óta a legnagyobb arányban él a fővárosi zsidó közösség. Az iroda helyszíne a szimbolikus jelentősége mellett fontos gyakorlati célokat is szolgál: Közvetlen lehetőséget biztosít a keresztény-zsidó kapcsolatfelvételre, a kommunikációra és a közös célok mentén megfogalmazott együttes munkára.
A Keresztény Zsidó Együttműködést Koordináló Bizottság bázisa munkahely, közösségi tér, rendezvényhelyszín, és könyvtár is egyben. Az iroda falait a padlótól a plafonig magasodó polcfalakon elhelyezett könyvtári állomány keretezi, elsősorban keresztény és zsidó tematikájú dokumentumokból összeállított gyűjteményt bemutatva, elérhetővé téve. A jelenkor zsidóságával foglalkozó írott anyagok mellett, jelentős számban sorakoznak a polcsorokon az ide vonatkozó történelmi múltat ismertető kötetek is, amelyek közül nem maradhatnak ki a II. Világháborút és azon belül is a Holokauszt témáját feldolgozó német nyelvű dokumentumok sem.
Rólunk.at: Az irodába belépő ember tekintetét azonnal megragadja a több ezer kötetet számláló könyvállomány látványa. Árulja el a rolunk.at olvasóinak, hogy kik látogatják a keresztény-zsidó párbeszéd könyvtárát információgyűjtés, illetve dokumentumkölcsönzés céljából?
Simon Ferenc: Elsősorban egyetemi oktatók és diákok keresik fel a könyvtárunkat. Ausztria, de különösen Bécs egy rendkívül sokszínű társadalommal rendelkező város, amely a település történelmének kezdete óta így van. Az iskolák, az egyetemek, de már a munkahelyek is többféle nemzetiségű és vallású népek találkozási pontjai, ahol az embereknek egymás kultúrájának, vallásának tiszteletbe tartása mellett kell együttműködniük. A mi szervezetünk, a különféle lehetőségeink birtokában, köztük a könyvtárpolcainkon elhelyezett dokumentumainkon keresztül segít a sokszínű felekezeti világban történő emberi együttműködések megvalósulásában. Mondhatjuk úgy is, hogy a könyvtárunk által egyfajta önképzési lehetőséget biztosítunk az érdeklődők számára, akik között a korábban említettek mellett plébániai munkatársak és olyan keresztény, illetve zsidó vallású hívek is jelen vannak, akik rendszeresen részt vesznek a Szentírást értelmező és magyarázó közös biblia óráinkon. A szervezet könyvtára ugyanakkor mindenki számára nyitott, az itt található könyvek szabadon kölcsönözhetőek, a teljes dokumentumállomány a weboldalunkon keresztül is elérhető, böngészhető.
Rólunk.at: Hány főről beszélünk, amikor a bécsi zsidó közösségről van szó?
Simon Ferenc: Bécsben a zsidó közösség igen kicsi. A helyi zsidóság a kisebbségi lét minden problematikáját, de örömeit is magával hordozza. Zsidó testvéreink kevesen vannak, egész Ausztriában megközelítőleg nyolcezer ember, Bécsben ebből nagyjából ötezer főre tehető a hivatalos szám. A fővárosban a második kerületben élnek a legtöbben, ahol én esperesplébános vagyok. A második kerületi jelentősebb létszámbeli jelenlét több évszázados történelmi múltra tekint vissza. A vallásgyakorláshoz kötődő szakrális épületeket tekintve, a fővárosban összesen húsz-huszonöt kisebb zsinagógát tartunk számon.
Rólunk.at: Milyen együttműködési formákban mutatkoznak meg helyi szinten a keresztény-zsidó párbeszéd eredményei? Az elmúlt évek során elindult egyfajta folyamatosan fenntartható közeledés egymás felé az együttműködési bizottság munkájának hatására?
Simon Ferenc: Ausztriában, Bécsben talán soha nem volt még ilyen jó a kapcsolat katolikusok és zsidók között. Az elmúlt tizenöt évben nagy fejlődést lehet észlelni, érzékelni. Közös programok tekintetében rendszeresen tartunk könyvbemutatókat, előadásokat az irodánk mellett a Zsidó Hitközség nagytermében is, ami húsz-huszonöt évvel ezelőtt lehetetlen lett volna. Más esemény mellett, több alkalommal rendeztük meg azt a koncertet, ahol egy rabbi, egy evangélikus püspök, egy katolikus pap, és egy bencés apát együtt zenél, együtt énekel, néha együtt is táncol. De szoktunk rendezni olyan előadásokat, beszélgetéseket is, ahol tisztázunk néhány fogalmat, mint például a kóser étkezés és a hallal, a muszlim étkezés, és a közöttük lévő különbségek, illetve egyezőségek. Rendszeresen tartunk úgynevezett Tóra szemináriumokat, ahol a héber Biblia egyes szakaszait különböző megvilágításban tárgyaljuk meg, így egy rabbi, egy evangélikus- és egy katolikus teológus, biblikus és patrisztikus (az ókori keresztény teológiai és filozófiai összefoglaló elnevezése – Szerk.) szempontból elemzi a megadott bibliai szakaszt. Mindezen túl, foglalkozunk a mai zsidóság problémáival, élethelyzetével is, beleértve a fiatalabb generációkat, ugyanakkor rendszeresen tartunk megbeszéléseket a Zsidó Hitközség vezetőségével. Ezek az összejövetelek nagyon gyümölcsözőek, hiszen ilyenkor minden az asztalra kerülhet: múlt, jelen, jövő egyaránt. Valóban minden problémát meg tudunk beszélni és ami nagyon fontos, próbálunk is azokra közösen megoldást találni.
Rólunk.at: A bécsi keresztény-zsidó párbeszéd együttműködésében végzett felekezetek közötti munka egyedülálló Ausztriában vagy van más településeken is példa az ilyen jellegű összegfogásra?
Simon Ferenc: A keresztény-zsidó párbeszédet koordináló, ma már egyfajta ernyőszervezetként is tevékenykedő bécsi bizottság mellett vannak vidéken is kialakuló közösségek, így például Grazban, Salzburgban, Klagenfurtban, Linzben, és Innsbruckban. Ezekben a városokban is rendszeresen tartanak közös programokat a párbeszéd által célként kitűzött egymáshoz közeledés jegyében, és egymást segítő összefogások is megvalósulnak. Csak egy példa a tiroli helyi bizottság munkájából: A tartományban működő keresztény egyházak gyűjtést szerveztek a Tiroli és Vorarlbergi Izraelita Közösség Tóra tekercsének restaurálására, amelynek eredményeként összegyűlt, más forrásokból is kiegészített összegből sikeresen megújulhatott a vallási közösség szempontjából kiemelten fontos szakrális tárgy.
Rólunk.at: Január 17-én tartják az ausztriai keresztény egyházak a Zsidó Vallás Napját. Mihez köthető ez az esemény és az időpontválasztás?
Simon Ferenc: A keresztény világban minden évben január 18-25. között kerül lebonyolításra a keresztény egység jegyében zajló, imádságokkal, előadásokkal, liturgiákkal megélt ökumenikus imahét. Ehhez kötődően, az Ausztriai Egyházak Ökumenikus Tanácsa (ÖRKÖ) 2000-ben döntött arról, hogy a közös héthez kapcsolva, az azt megelőző napot jelöli ki a Zsidó Vallás Napjának, egy az 1997-ben Grazban tartott második Európai Ökumenikus Közgyűlésen megfogalmazott és sokak által elfogadott kezdeményezés nyomán. A Zsidó Vallás Napját ma már Európa szerte több országban is megünneplik a keresztények, többek között Olaszországban, Németországban, Svájcban, Lengyelországban, Belgiumban, Hollandiában. Az egyházaknak ennek az ünnepnek a szellemét kell átvinniük a következő nap kezdődő világméretű, vatikáni előírás szerint a Szentírás vasárnapjával záruló imahétre. Az ökumenikus egységet hirdető rendezvényt megelőző Zsidó Vallás Napja, a keresztények közötti megosztottság ellenére, egy minden felekezet által együttesen elfogadott kiindulópontnak is tekinthető az összetartozásunkat illetően, amely szerint a kereszténység a zsidó vallásban gyökerezik.
Rólunk.at: Pontosan mikor és hogyan zajlik Bécsben a Zsidó Vallás Napjához kötődő ünnepség?
Simon Ferenc: A tizenötödik kerületi Superintendentur der Evangelisch-methodistischen Kirche in Österreich-ban 18.00 órakor, egy ökumenikus Istentisztelet során a különböző keresztény felekezetekkel közösen emlékezünk meg a zsidósággal való összetartozásunkra, ugyanakkor Isten bocsánatát kérjük azokért a bűneinkért, amelyeket a zsidó nép ellen a hosszú évszázadok alatt elkövettünk. Úgy gondoljuk, hogy minden kereszténynek tudatosítania kell a zsidósággal való közösségvállalást, ugyanakkor foglalkoznunk kell a történelem során a zsidó nép és hit ellen elkövetett igazságtalanságokkal, az antiszemitizmussal, és antijudaizmussal, amelyeket ma már a katolicizmus egyértelműen elítélendőnek tekint. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy nem elsősorban lelkiismereti kérdésről beszélünk, hanem a múltunkkal történő valós szembenézésről és tetteink feldolgozásáról, amely által több évszázada cipelt súlyos terhektől mentes kiindulási alapot teremthetünk az elkövetkezendő generációk számára egy jobb és tisztább folytatáshoz.
A január 17-én tartandó Zsidó Vallás Napját, azaz az Ünneplés Napját a Tanulás Napja előz meg január 12-én, amelyre az első kerületi zsinagóga dísztermében kerül sor keresztény és zsidó hívek együttes jelenlétében. A történelmi múltat tekintve rendhagyó dolog itt Bécsben az, hogy a zsinagóga falai között egyházi vonatkozású programot valósíthatnak meg katolikusok és zsidók közösen. Ez már önmagában is egyfajta kuriózum. A programkörhöz kapcsolódik még az úgynevezett Emlékezés Napja is, amelynek keretében január 16-án, a város egykori és mai zsidók lakta kerületeinek egyik Polgármesteri Hivatalában tartunk megemlékezést a helyi zsidóságról és a Holokauszt áldozatairól. Idén a második kerületben, a Karmelitergasse 9. szám alatt kerül sor erre az eseményre. Összességében elmondhatjuk, hogy az Ünneplés Napja, a Tanulás Napja, és az Emlékezes Napja hármassága együttesen kapcsolódik a januári ökumenikus imahéthez.
Rólunk.at: Magyarországon az egyházak még nem vezették be a Zsidó Vallás Napját, mégis van tudomása olyan magyarországi eseményről, amely köthető az ünnep gondolatiságához?
Simon Ferenc: Magyarországon is vannak ilyen irányú kezdeményezések, így például Dr. Szécsi József vallásfilozófus, a magyar Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára, a Budapest-Terézvárosi Szent Teréz Plébánián évi rendszerességgel tart keresztény-zsidó imaórákat, ha nem is január 17-én, de mindenképpen az ökumenikus imahét keretében vagy ahhoz kötődően.
Rólunk.at: A közelmúltban, Ausztriában, keresztény körökben, szinte futótűzként kezdett terjedni a különböző közösségi médiumokon keresztül egy, a zsidóság boldogulásáért megfogalmazott keresztény imagyűjtemény. Honnan indult el ez a dokumentum és mi célból?
Simon Ferenc: Dr. Philip A. Cunningham, a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsának (ICCJ – International Council of Christians and Jews) egykori elnöke ötlete nyomán a Bécsi Főegyházmegyében kidolgozásra került egy, az egész évet átölelő, a zsidó ünnepekhez kötődő, a helyi zsidó közösségért mondott közbenjáró imagyűjtemény, amelynek segítségével a nagyobb zsidóünnepekhez kötődő könyörgéseken keresztül a keresztény felekezetek hívei zsidó testvériek felé fordíthatják a figyelmüket. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezek a ma élő zsidókért folytatott könyörgések nem a megtérésről, hanem a megismerésről, a megértésről, és a közeledésről szólnak. Új perspektívából kell a világot szemlélni. Míg több mint egy évezreden keresztül imáink által a zsidók megtéréséért könyörgött az egyetemes kereszténység, ma már abban kérjük Isten segítségét, áldását, hogy testvéreinkként a saját útjukat tudják járni.
Volt idő, amikor ez egészen másként volt, hiszen nem, hogy nem voltak imáink a zsidó felekezetűekért, hanem egyenesen üldöztük őket, az ellenük különböző források által szított gyűlöleteinkből táplálkozva. Ma már a katolikus egyház egyértelműen megfogalmazva kimondja, hogy az antiszemitizmus legapróbb megnyilvánulása is bűnnek számít és nem tekinti kereszténynek azon tagjait, akik abban bármilyen formában is részt vállalnak.
Rólunk.at: Simon Ferenc hogyan kapcsolódik ehhez a jelen írás végén is letölthető könyörgés-dokumentumhoz, imagyűjteményhez?
Simon Ferenc: Róna Tamás főrabbival, a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége rabbitestületének elnökével, magyar nyelvre lefordítottuk, és átdolgoztuk az ökumenikus imákat, amelyeket, miként a német nyelvű dokumentumot, a különböző felekezetek szabadon felhasználhatják az Isten-tiszteleteiken, a nagy zsidó ünnepek előtt vagy alatt. Senkire sem szeretnénk ráerőltetni az imagyűjteményt, mi elsősorban azok elérhetőségi lehetőséget biztosítjuk, lehetőséget adva azok megismerésére és alkalmazására.
Személy szerint azt gondolom, hogy mi katolikus keresztények a zsidóság nélkül elveszítenénk az identitásunkat, hiszen az önmeghatározásunk fundamentuma az, hogy a vallásunk a zsidóságból származik. A mi Istenünk Izrael Istene. A most élő generációk feladata pedig az, hogy elmélyítsük, tudatosítsuk azt, hogy mi testvérek és nem ellenségek vagyunk. Ebben segít a keresztény hívek számára megfogalmazott, magyarázattal is kiegészített hívek könyörgései imagyűjtemény.
Rólunk.at: Beszélgetésünk során többször is említette a keresztény-zsidó testvériséget. Mik a legalapvetőbb bizonyítékai annak, hogy a kereszténység gyökerei a zsidó népből és vallásból eredeztethetőek?
Simon Ferenc: A legegyszerűbb és egyben legalapvetőbb bizonyítéka az összetartozásunknak az, hogy Isten gyermeke, Jézus is zsidó volt, csakúgy, mint Mária, vagy éppen az apostolok mindannyian, miként a Bibliában szereplő emberek, szinte kivétel nélkül. Amikor a zsoltárokat imádkozzuk, valójában a zsidóság legmélyebb imádságait és egyben Jézus imádságait gyakoroljuk. A kereszténység alapítói nem egy, a zsidósággal szakító vallást kívántak létrehozni, hanem annak alapjaira épülő reformokat próbáltak végrehajtani. A kereszténység identitáskeresése során, egyházként intézményesülve, hosszú és lassú, több generációt átölelő folyamatok mentén távolodott el és fordult szembe a zsidó vallással. Katolikus egyházi körökben, elsősorban teológusok által már a 19. században is megfogalmazódott ennek az egymással szembenállást hirdető útnak a helytelensége, a valódi fordulat azonban a II. Világháborút követő évtizedekben, a II. Vatikáni Zsinat (1962. október 11.-1965. december 8., Róma – Szent Péter Bazilika – Szerk.) határozatainak köszönhetően következett be, jelentős előrelépést mutatva az ökumenizmus jegyében történő nyitás irányába.
A vatikáni zsinat során a római katolikus egyház írásban fektette le, hogy a többi nem keresztény vallástól eltérő módon, a zsidósággal, az ökumenizmus szellemében, mint egy, a kereszténységhez kapcsolódó felekezettel kell párbeszédet folytatni a jövőben. Ez a pápai bizottság megfogalmazásának értelmében azt jelenti, hogy nem a zsidókról, hanem a zsidókkal kell beszélni. A párbeszéd sokat elért az elmúlt évtizedekben: a zsidóknak már nem kell látniuk történelmük nyomorúságát az egyházban, és egyre kevesebb katolikus van, aki még mindig kitart a zsidóellenesség makacsságában.
(fotók: Kovács Attila)
Az íráshoz kapcsolódó ajánló:
- Hívek könyörgései, közbenjáró imádságok magyarázatokkal magyar nyelvű letöltése.
- A Tanulás napjának meghívója német nyelven.
- Az Emlékezés napjának meghívója német nyelven.
- A Zsidó vallás napjához kötődő ünnepi ökumenikus esemény meghívója német nyelven.
- A Keresztény Zsidó Együttműködést Koordináló Bizottság weboldala.
- A Bécsi Főegyházmegye Magyar Közösségének weboldala.
Válaszolj