Egy egyedülálló szak Ausztriában
A bécsi hungarológia a magyar irodalom, nyelv és a kultúra kutatásával és oktatásával foglalkozik. Blume Flavius, a tanszék egyik hallgatója, aki már a mesterképzést is elvégezte, személyes bemutatót ad a szakról.
2016 októberében kezdtem meg tanulmányaimat hungarológia szakon, mely egy különleges és egyedülálló szak Ausztriában. Diplomám megszerzése után a mesterszakon folytattam a tanulást, jelenleg a disszertációm témáján gondolkozom. Ez alatt az öt év alatt rengeteget tanultam, s nem csak barátokra, de szinte családra is leltem. Most erről az „utazásról” szeretnék beszámolni.
A hungarológia fő céljai közé tartozik a magyar irodalom, a nyelv és a kultúra összefüggéseinek megértése, a finnugor népek történelme, a rokonság közötti felismerése, valamint a saját tudományos kompetenciák fejlesztése. Emellett számos lehetőség nyílik továbbképzésekre, legyen szó workshopokról, irodalmi vagy filmestekről, felolvasásokról vagy tanulmányi kirándulásokról. A kissé feltűnésmentes külső mögött sokszínű kutatási lehetőségek és a nemzetközi hálózatépítés igazi paradicsoma rejtőzik. A Bécsi Egyetem Hungarológia Tanszéke rendszeresen ad otthont számos nemzeti és nemzetközi rendezvénynek is: 2018-ban például József Attila tiszteletére rendeztek konferenciát, 2019-ben pedig az IFUSCO-nak (International Finno-Ugric Students’ Conference) volt a házigazdája. Az Erasmus-program keretében a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy egy vagy két szemesztert külföldi egyetemen töltsenek, például Budapesten, Szegeden, Berlinben, Hamburgban, Helsinkiben, Tartuban vagy akár Párizsban. Nyaranta a szombathelyi nyári egyetemen csiszolhatják magyartudásukat az osztrák résztvevők, amely a nylevtanuláson kívül különböző, színvonalas programokat is kínál.
Az előadások, gyakorlati órák és szemináriumok szintén nagyon érdekesek, egészen mások, mint amelyeket elsőre elképzelnénk: a hallgató ugyanis nemcsak a tananyag passzív befogadója, hanem aktívan vesz részt a szakmai vitákban, melyek egyes témákról kialakulnak. A szabad véleménynyilvánítás a tanszék egyik alappillére, melyet nem csak szóban, de értekezések, diplomadolgozatok és egyéb publikációk formájában is kifejezhetnek az intézmény hallgatói.
Ezzel kapcsolatban lehetőségem volt tudományos konferenciákon is részt venni. A tanszék CENTRAL-projektegyüttműködésének keretében évenként különböző európai egyetemi városokban találkozhatnak egymással több ország hungarológia szakos hallgatói: pl. 2018-ban Varsóban, 2019-ben Berlinben vehettem részt más hungarológusokkal együtt diákok számára szerveztt workshopokon, beszélgettünk, számos témáról értekeztünk, kulturális eszmecseréken vettünk részt, megnéztünk helyi nevezetességeket. Így lehetőségem volt a hungarológia különböző kutatási területeit megismerni.
Intenzív munka családias légkörben
A karácsonyi ünnepség a tanév egyik fő eseménye, közösen szervezzük meg. Ha ez csak egy átlagos program lenne, nem is említeném. A karácsonyi ünnepségünk viszont tükrözi azt a kulturális sokszínűséget, amely a finnugor tanszékét jellemzi, hiszen a magyar mellett, az észt, a finn, a mari vagy akár az udmurt nyelvet, kultúrát is elsajátíthatják a hallgatók. Így karácsonykor észt és magyar karácsonyi dalokat éneklünk, mari néptáncot táncolunk, és ellátogat hozzánk Joulupukki, a finn Mikulás, aki mindenkit megajándékoz a zsákjából. Az évvégi összetartás különösen a finn glögli miatt is emlékezetes, de hogy ez mi, maradjon még titok! (Mindenkinek ajánlom, akinek edzett mája van.)
Még egy történetet szeretnék elmesélni a kutatási lehetőségekkel kapcsolatban. Ahogyan már írtam, intézményünkben sok esemény történik. Ezek közül a kedvenceim a híres írók és fordítók előadásai: a meghívottak közt szerepelt többek között Wilhelm Droste, Beck Zoltán, Krusovszky Dénes, valamint Zádor Éva. Nem csak a munkáik álltak a középpontban, hanem a beszélgetések, a velük való eszmecsere is. Egyik ilyen alkalommal találtam meg azt a könyvet, amely végül a diplomamunkám egyik része lett: Heyman Éva/Zsolt Ágnes: Éva lányom. A tanszék egyik workshopjának a magyarországi holokauszt volt a témája. Mivel már tudtam, hogy erről írom a diplomamunkámat, nagyon hasznos volt az előadókkal külön is beszélgetni – az ilyen intenzív munka és közvetlen eszmecsere nélkül nem lett volna sikeres a kutatásom.
A bécsi hungarológián tehát nemcsak érdekes tárgyakkal és témákkal lehet ismerkedni, hanem egy közösségbe kerülni, amely egyébként ritkán található meg egy olyan egyetemen, ahol naponta több mint 90 ezer hallgató tanul és kutat. A hallgatók és a professzorok közötti kapcsolat rendkívül közvetlen, szinte baráti. A professzorokban igazi mentorokra találhatunk, folyamatosan támogatják a hallgatókat egy-egy vizsgára való felkészülés, valamint diplomamunka megírása során. Akár még az egyetemi szünet alatt is lehetőségünk van konzultációra vagy személyes beszélgetésre. Természetesen a tanulás nem mindig egyszerű, sokszor inkább kihívásokkal teli, és nagy figyelmet igényel, de mindenképpen sok nyereséget hozhat magával azok számára, akik belevágnak e „bölcsészettudományos kalandba”.
Nem vagyok egyedül a véleményemmel a bécsi hungarológiáról: A legjobb bizonyíték erre ez a videó, amely idén készült az UniOrientiert rendezvényreazzal a céllal, hogy az elsőéves hallgatók tájékoztatást kapjanak a bécsi egyetem kínálta képzésekről.
További információk a hungarológiáról a tanszék weboldalán találhatók: finno-ugristik.univie.ac.at
Ezenkívül a tanszéknek saját Facebook-oldala is van: Finno-Ugristik an der Universität Wien
Akár ez is tetszhet
