Wagner Szilárd az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet és a Bécs-Ottakringi Osztrák Evangélikus Gyülekezet igazgató lelkésze. Két éven belül immáron második alkalommal kapott meghívást Bécsbe az Ausztriai Magyar Pedagógus Egyesületétől, hogy a nagyközönség előtt mutassa be legkedvesebb hobbiját. Szilárd állattartással, hüllőkkel, azon is belül is kígyókkal foglalkozik. Gyermekeivel rendszeresen tartanak bemutató foglalkozásokat, ahová a házi kedvenceiket is magukkal viszik. 2023. június 19-én, a több mint húsz különböző fajtájú kígyó mellett, különleges csótányokkal és házi patkányokkal is ismerkedhettek az AMAPED-be ellátogató gyermekek és szüleik.
Wagner Szilárd eredetileg állatorvosnak készült, de – ahogy mondani szokta, – közbejött az egyház, az érdeklődése a lelkészi hivatás felé fordult. Az állattartás mindig is ott volt az életében, ha nem is a beteg állatok gyógyítása, hanem az egészséges élőlényekkel való foglalkozás, azok kutatása, az életük megismerése. Sokáig kereste azt a területet, amely több lehet a számára, mint az átlagos állattartás. Így talált rá hosszú évekkel ezelőtt a kígyókra.
Szilárd siklókkal és óriáskígyókkal kezdte. Hüllő állománya az évek során folyamatosan gyarapodott, idővel a hobbi állattartóból hivatalosan bejegyzett kígyótenyésztő lett. Különféle hüllőbörzéken, többnyire óvodákban és iskolákban tartott előadásokon találkozhatnak vele és állataival az érdeklődők, akik az információátadás mellett nem csak a szemükkel érzékelhetik a kígyókat, hanem a kezükkel is tapinthatják azokat. Ebben Wagner Szilárdnak nagy segítségére van két lánya, akik a közönség nagy örömére gondos figyelemmel és óvatossággal veszik kézbe a kígyókat, majd járják körbe az előadás helyszínét, hogy bárki testközelből is megismerkedhessen az állatokkal.
„A személyes érdeklődés alapján választom ki, hogy milyen kígyókat szeretnék tartani, nevelni és tenyészteni. Nem mérgeskígyókról van szó, azoknak tartása különleges engedélyekhez kötött. Azt gondolom, hogy család mellett történő tartásuk nem is lenne helyénvaló. Egy-egy kígyó beszerzési ára 20 és 4000 euró között mozog. A kígyó állományomban észak-amerikai siklók és nyugat-afrikai királypitonok találhatóak többnyire, de Pápua Új-Guineából származó fapitonokkal is foglalkozom az utóbbi időkben. Ez már egy magasabb iskolája a kígyótenyésztésnek.” – mondta Wagner Szilárd a Rólunk.at-nak.
Wagner Szilárd evangélikus lelkész hivatásának és hobbijának kapcsolódását a Biblián keresztül látja. Mózes első könyvében, a bűneset történetében a kígyó, mint az embert kísértésbe ejtő gonosz, a sátán megtestesüléseként jelenik meg. “Az ember mindig olyan testben mutatja meg a gonoszt, amelytől fél, félni pedig a leginkább az ismeretlentől lehet. A kígyónak nincsenek arckifejezései, nem látszódnak a hangulatai, viselkedése külső jegyei alapján kiszámíthatatlan, azonosíthatatlan.” – mondta Wágner Szilárd, aki úgy véli, ha mégis jobban megismerjük őket, láthatóvá válik a természetük, amelynek tudatában közelebb kerülhetünk a kígyókhoz, akár megérinthetjük vagy kézbe is vehetjük őket.
„A kígyótartásban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megteremtsük azokat a körülményeket, amelyek az állatok természetes élőhelyén is jellemzőek. Nappal állandó 30 fok biztosítása szükséges a kígyók lakóhelyén, a terráriumokban. A hőmérséklet éjszaka sem mehet 25 fok alá. Vedlési ciklusok idején rendkívül fontos, hogy az átlagnál nagyobb páratartalmat biztosítsunk az állatoknak. Ezeket automatizált rendszerekkel és odafigyeléssel ma már könnyen meg lehet oldani. A heti egy alkalommal történő etetés is kiemelten fontos, a túletetés elkerülésére is figyelmet kell fordítani. A 20-25 éves kort is elérő kígyók növekedési fázisukban szinte havonta vedlenek, kifejlett állapotukban ez a ciklus 2-3 hónapra is kitolódhat. A vedlési folyamatot nagyban befolyásolhatja az etetés mértéke is.” – fejtette ki Wagner Szilárd.
Wagner Szilárd szerint a kígyótartás elsősorban esztétikai élményt nyújt az ember számára, ugyanakkor az állatok nevelése, gondozása, tenyésztése számtalan sikerélményt is ad az állattartónak. A velük való gondoskodás, az odafigyelés egyfajta nyugalmi állapotot eredményez a gondozó számára. A kígyók nagy része rágcsálókat fogyaszt, többnyire egereket, patkányokat, de az óriáskígyók akár nyulat és malacot is meg tudnak enni. Ausztriában az élő állattal történő etetés tilos, így kizárólag fagyasztott eleséggel, felolvasztva és a megfelelő hőmérsékletre felmelegítve táplálják a tartók a kígyókat.
Az AMAPED-ben tartott hüllőbemutató során a közönség sok érdekes információval gazdagodhatott a kígyókkal kapcsolatban, többek között azt is megtudhatták, érzékelhették, hogy a hüllők bőre a tévhittel ellentétben nem nyálkás és síkos, hanem száraz és kellemes tapintású. A kígyók harapnak, de azok, amelyek kézhez vannak szoktatva, nem. Érzékszerveik nem kifinomultak, látásuk, a rezgésekre koncentrált hallásuk, szaglásuk az emberhez viszonyítva rossz. Az érzékelésük a nyelvükkel és az úgynevezett Jacobson-szerv (járulékos szaglószerv, amely elsősorban a feromonokat ismeri fel) által történik.
A wwreptiles.com weboldalon keresztül vehetik fel az érdeklődők a kapcsolatot Wagner Szilárddal, aki szívesen fogad meghívásokat kígyóbemutatókkal egybekötött előadások tartására.
Fotó: Kovács Attila