A fenntartható hedonizmus – interjú Lelkes Orsolyával

Lelkes Orsolya társadalomkutató közgazdász és coach, pszichológiai tanácsadó, aki azt kutatja, hogy e két világ – a közjó és az egyéni boldogulás – hogyan tudja egymást erősíteni.

 Lelkes Orsolya Budapestről 2005-ben költözött Bécsbe, ahol a European Centre for Social Welfare Policy and Research nevű, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó kormányközi  szervezetnél kezdett dolgozni, mint boldogságkutató. A “Lelkes coaching” integrált módszertan megteremtője. Ez a virágzó élet megteremtésében kínál segítséget egyéneknek, munkahelyi team-eknek. 

A “virágzó élet”, megközelítésében a boldogság nem vakszerencse következménye, hanem tudatos cselekvés és belső hozzáállás eredménye. Nem múló érzelem vagy eufória, hanem egy mély belső béke és öröm. Az ember pedig egy közösség része, amit saját maga is formál cselekedeteivel: társ-alkotója a világnak. Ez egy felelősség és egy lehetőség is egyben. Nemrég jelent meg angolul a Fenntartató hedonizmus című könyve, amely magyarul 2022 tavaszán fog megjelenni a HVG Kiadó gondozásában. 

Rólunk: Pszichodráma és coaching csoportjaidat az elmúlt években főként magyarul vezetted. Eddig három másfél évig tartó csoportot vezettél, számos rövidebb folyamat mellett. A bécsi magyarok esetében vannak olyan szituációk, helyzetgyakorlatok, ahol kimondottan számítana ez a szelekciós hatás? 

Lelkes Orsolya: A csoporttagok örömmel dolgoznak együtt a saját anyanyelvükön bécsi magyarokkal egy csoportban, ez természetessé és könnyeddé teszi a kapcsolódást. A csoportvezetőként segítem a megfelelő csoportnormák kialakítását is, hogy a résztvevők biztonságban érezhessék magukat, barátságosan és egymást inspirálva tudjanak együtt dolgozni. A folyamat elején felmerülnek olyan témák is, mint a nyelvi nehézségek, de később az elmélyültebb belső munka során már inkább egyetemes kérdések merülnek fel, mint amilyen az, hogy hova tartozom a világban, hogyan tudok értékalkotó munkát végezni, és mit kezdjek az ismétlődő nehéz helyzetekkel az életemben. A csoportos közösségi munka különleges értéke, hogy jól tudják a résztvevők egymást segíteni és inspirálni. Fejlődik emellett a társas kapcsolati készségtár, az empátia, az együttműködési képesség – ami a csoporton túli életre is jótékony hatással van.. A dramatikus technikák segítségével segítem a résztvevőket abban, hogy rátekintsenek, mi az, ami gátolja őket és mi az, ami segíthet nekik a fejlődésben.  

Foglalkoztam sokat pozitív pszichológiával, ami jellemzően az egyéni boldogulást vizsgálja, és ezen túl fontosnak tartom a rendszerszemléletet, amit a családterápiában, coaching–ban és pszichodramatikus rendszerállítás során tanultam. A csoportfoglalkozásokon dolgozunk azzal a kérdéssel, hogy mit jelenthet számunkra a ‘jó élet’ fogalma. Erre a válasz részben egyéni és egyedi, de közben szorosan összefügg a körülöttünk lévő rendszerekkel. Ilyen élő rendszer a Föld is. Foglalkoztat az utóbbi években a klímakérdés is és az, hogy hogyan tudok a megoldáshoz aktívan hozzájárulni.  

R.: Ha jól értem, a környezetvédelmet az egyén szintjén kezded el kibontani és a mindennapi életben alkalmazni?  

L. O.: Nem szeretem a környezetvédelem szót. A ‘védelem’ kifejezés számomra egy háborús helyzetet feltételez, ahol a környezetet magunkon kívülállónak tekintjük, mintha mi nem lennénk a világ részei. Szerintem a ‘jó élet’ azt jelenti, hogy hogyan tudunk harmóniában éni a Földdel, éppúgy, mint saját magunkkal és másokkal is. Az ökológiai egyensúly fogalmát ezért jobban szeretem. Társadalomkutatóként pedig vannak elképzeléseim arra vonatkozóan, hogy hogyan működhetne egy élhetőbb társadalom.  

R.: Rengeteg embert foglalkoztat mostanában ez a kérdés. Tudnál erre a rendszerre egy gyakorlati példát mondani?   

L. O.: Alapítottam a közvetlen lakókörnyezetemben egy bevásárló közösséget, ami egy önszerveződő közösségi kezdeményezés. Vásárlókként közvetlenül az élelmiszert megtermelő helyi gazdákkal vesszük fel a kapcsolatot és ezzel rengeteg energiát és csomagolóanyagot tudunk megtakarítani. Főként Bio gazdákat keresünk, így van ebben a folyamatban egy szolidaritási elv is és persze nem utolsó sorban ennek az egésznek van egy nagyon fontos közösségépítő szerepe is. A közösségbe való tartozás nagyon fontos élmény a mentális jóllét szempontjából. , azt érezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül, tartozunk valahová, illetve a hierarchikus társadalmi felépítésnek bizony vannak alternatívái. Szociokratikus alapon működünk, mindannyian tanuljuk és gyakoroljuk a befogadó és egyben hatékony együttműködést.  

A szociokrácia jelentése: társak uralma.

Alternatívát kínál a hagyományos vezetői hierarchiával szemben: szétosztja az irányítást a szervezeti egységek között, és nagy fokú autonómiát biztosít a munkacsoportoknak. A csoporttagokra hárul a munka szervezésének feladata. 
Tág teret nyit az önszerveződés előtt, de a humanisztikus és a demokratikus értékeket úgy építik be a döntéshozás struktúrájába és eljárásaiba, hogy ne sérüljön a szervezeti hatékonyság követelménye

R.: A pandémia miatti lezárások alatt különösen felértékelődött ezeknek a bevásárló közösségeknek a szerepe. A legtöbb szervezetbe csak várólistára lehet jelentkezni. Hozzátok lehet még csatlakozni?  

L. O.: Jelenleg 90 tagunk van és valóban nem mindig lehet csatlakozni, de időnként megnyílik a lehetőség a belépésre az új tagok számára.  – Az Ausztriában működő bevásárló közösségeket ez a weboldal listázza: https://foodcoops.at/  

R.: A Bristol University Press 2021-ben adta ki angol nyelven a könyvedet, melynek címe: Fenntartható hedonizmus: gyarapodó élet, mely nem árt a Földnek. Mi hívta életre ezt a könyvet? 

L. O.: Szerettem volna megvizsgálni azokat a történeteinket a sikerről és a jólétről, amik bár nem feltétlenül tudatosak, mégis meghatározzák, hogy hogyan viselkedünk emberként és hogy milyen intézményeket hozunk létre. A cél az, hogy úgy éljünk sikeres és jó életet, hogy eközben nem ártunk sem saját magunknak sem másnak sem pedig a bolygónak. Az erőforrás túlhasználás, vagyis túlfogyasztás egy létező probléma, ami arról szól, hogy mi emberek több erőforrást veszünk igénybe, mint amennyit a Föld tartósan nyújtani tud. Változásra van szükség. Ezzel kapcsolatban az az általános félelem, hogy ha csökkentjük az anyagi fogyasztásunkat, akkor azzal az életminőségünk is romlik.
Különböző válaszok lehetnek a túlfogyasztás problémájára: van, aki szorong és akár önsanyargatásba is kezd, a másik véglet az, amikor valaki vagy azt mondja magának, hogy nem érdekel, ez az egy életem van és különben is kicsi vagyok ahhoz, hogy befolyásoljam a dolgok menetét. Létezik azonban egy másik lehetőség is, ahol egyszerre tudunk felelősen és örömtelien élni. Ha kritikusan felülvizsgáljuk és szükség esetén korrigáljuk saját személyes meggyőződésünket a ‘sikerről’ és a ‘jó életről’, akkor nemcsak a saját lelki jóllétünket tudjuk javítani, hanem az ökológiai és társadalmi válság megoldásához is hozzájárulhatunk. Ez igaz egyénekre éppúgy, mint tudatos vezetőkre, cégekre is.

Lelkes Orsolyával itt lehet virtuálisan találkozni: lelkes.at  

A könyve recenziója itt olvasható: http://kovasz.uni-corvinus.hu/2021/2021_e4.pdf  

Zöld Egyenlőség podcast beszélgetése: https://ujegyenloseg.hu/fenntarthato-hedonizmus/