Advent eredete egészen a negyedik századig nyúlik vissza. Az eltelt hosszú idő folyamán, kialakult egy nagyon szép hagyomány az egyházak körében: az Adventi koszorú elkészítése, mely a karácsonyig tartó 4 hetes felkészülés számontartásában segít minket. A Kerekasztal ebben az évben is közös kézműveskedésre, invitálta az érdeklődőket, hogy mindenki elkészíthesse saját, kézzel gyártott Adventi koszorúját.
Adventi koszorúkészítést tartottak az AMAPED helyszínén a Kerekasztal szervezésében. A karácsonyi hangulatban feldíszített Mariahilferstrassen található AMAPED pincehelyisége már az odavezető út során megadta az alaphangulatot: kezdődik a karácsonyra való lelki felkészülés időszaka: az Advent. Ez a szép szokás az évszázadok során sokat alakult, formálódott, egy közös nevező azonban megmaradt: az Adventi koszorú, melyen a megtalálható gyertyák meggyújtásával mindenki nyomon követheti mennyi idő van hátra karácsonyig. Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával, hagyományosan 3 lilával és egy rózsaszínnel díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Az egyes gyertyáknak a keresztény liturgiában jelentése is van. Az első lila gyertya Ádámot és Évát szimbolizálja, akiknek Isten elsőként ígérte meg a megváltást; ezért ez a gyertya a Hit jelképe. A második lila gyertya a zsidó népet szimbolizálja, akiknek Isten megígérte, hogy közülük való lesz a Messiás; ezért ez a gyertya a Remény jelképe. A harmadik, rózsaszínű gyertya Szűz Máriát szimbolizálja, aki megszülte Jézust; ezért ez a gyertya az Öröm jelképe. A negyedik, utolsó, szintén lila gyertya Keresztelő Szent Jánost szimbolizálja, aki Jézus közelgő eljöveteléről és a bűnbánatról prédikált a népnek; ezért ez a gyertya a Szeretet jelképe. Manapság már az Adventi koszorún más színű gyertyák elhelyezése is elfogadott, érdemes azonban a 3 egyforma és 1 különböző gyertya szisztémát alkalmazni, így jobban nyomon követhető a karácsonyig hátralévő idő.
A Kerekasztal által szervezett koszorúkészítés délután 15:00 órakor vette kezdetét. Mindenki kedve szerint válogathatott a rendelkezésre álló alapanyagok közül: frissen vágott fenyőágak, koszorúkör alap, színes szalagok, apró, a koszorú díszítését szolgáló díszek. Az igazi karácsonyi hangulat megteremtéséhez 2 jellegzetes illatot árasztó dekorációnak is alkalmas hozzávaló is hozzá járult: fahéj és szárított narancs, melyek a koszorún kellőképpen elhelyezve nem csak jól néznek ki, de a koszorú közelében tartózkodóknak is kiváló illatot áraszt.
Első lépésként a koszorú alapját kell elkészíteni. Zöld vagy arany színű, (kinek – kinek igénye szerint) drótok segítségével a frissen vágott fenyőágakat a kör alakú széna fonatra erősítjük. Érdemes minél szorosabbra, hisz ez garantálja, hogy a később nedvességet veszítő és így száradó fenyőágak biztosan rajta maradjanak. Ezután a gyertyák, majd a díszek elhelyezése következik. Öröm volt látni, hogy milyen sokan, kicsik és nagyok egyaránt, közösen szebbnél szebb koszorúkat alkotnak, miközben kellemesen elbeszélgetnek egymással. A kisgyermekek önfeledten mélyedtek el a méhviasz gyertyák megformálásába: gyönyörű henger alakú gyertyák készültek. Sokan nem is egy, hanem kettő, sőt három koszorút is elkészítettek a kézműveskedés folyamán. Megkérdezve őket elárulták: rokonnak, nagyszülőnek, testvéreknek ajándékba lesz. Nincs is szebb egy saját készítésű adventi koszorúnál, melynél minden egyes gyertya meggyújtásánál eszünkbe juthat: ezt mi készítettük, ez a mi kezünk munkája.
Ha valaki jövőre kedvet kapna, vagy idén lemaradt róla, ne csüggedjen: jövő évben a már hagyománnyá vált program ismét megrendezésre kerül, és egy kellemes estét lehet majd eltölteni egymás társaságában.
fotók: Tóth Domonkos