Teltház előtt mutatta be a Svung Bécsi Magyar Színház legújabb kétfelvonásos színdarabját, melyet Molnár Ferenc írásaiból állított össze Rick Zsófi, a társulat első női rendezője. Ármány és megcsalás, színház és szerelem témái kavarognak a századfordulós ruhákban tündöklő amatőr színjátszók állandó játszóhelyén, a Pygmalion Theater színpadán bemutatott darabban. A premier után a darabról, és annak létrejöttéről Rick Zsófival beszélgettünk.
Ideális esetben a színház a jelen korra reflektál, a múltból táplálkozik, és a jövőre utal. A Svung Bécsi Magyar Színház történetében a május 3-án utoljára eljátszott És még sokan mások című előadás volt eddig talán a legaktuálisabb. 2022 januárjában, a Covid “lockdown” idején írta Pohl Balázs, a társulat alapítója és rendezője a kémtörténetet. A cselekmény középpontját képező “gázcsap” az orosz-ukrán háború kitörését követően többféle jelentést is kapott. A közönség a lockdownt szinte elfeledve, a földgáz körül kibontakozó konfliktus után mást hall – és visz haza – üzenetként, de mára már ez sem egyértelmű, hisz felgyorsult világunkban már az energiaárak növekedése is lejárt lemez. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a Svung legújabb darabja egy örökérvényű klasszikust dolgoz fel. A világhírű Molnár Ferenc (1878 Budapest -1952 New York) álszentségről, haszonleső kapzsiságról, hűtlenségről, és az azzal járó szerelemről, vagyis múlhatatlan emberi helyzetekről szól. Aktualitását pedig az adja, hogy nem a helyzet, hanem a kor változott. Egy bántalmazó kapcsolat bemutatása például 100 éve még komikusnak hatott, mára azonban inkább tragikomikus.
A bécsi színtársulat nem először nyúlt kosztümös darabhoz. A jelenleg futó Mennyei kávéház zenés vígjáték mellett már 2019-ben is a Monarchia mulatóban is a századforduló világát elevenítették meg. Az újdonság főként a társulat számára, az hogy most először nem Pohl írta a szövegkönyvet, és ami szintén sok év után meglepő, nem is ő rendezte. Rick Zsófia, a Svung egyik legújabb tagja a Vérszipoly című vámpír musicalben betegség miatt beugró énekes – és színésznőként már bemutatkozott a Svung közönsége előtt. Akkor egy nap alatt tanulta be és dolgozta ki az ál-vérszipolyokat koordináló banya szerepét. A mostani felkérés azonban ennél jóval összetettebb volt. Az új előadás alapötlete Az ibolya című Molnár Ferenc egyfelvonásos mellé hosszas kutatómunkával további Molnár jeleneteket keresett és a szerepeket kiosztva így állította össze Az ibolya és más pesti erkölcsök című két felvonásos előadást.
Az első részben a közönség négy rövidebb Molnár Ferenc-jelenetet tekinthetett meg, amelyeket Hierholcz Anna csodálatos énekei választottak el egymástól, Benyó Bálint zongorakíséretével. A korabeli kuplé dalok a századforduló stílusában támasztották alá a Molnárra jellemző fanyar humorú tragikomikus (lásd fent) jeleneteket. Hierholcz karaktere, mint cselédlány, sanzonettként és narrátorként is működik, aki összeköti és elválasztja az első felvonás jeleneteit. Molnár Ferenc által írt utasítások narrációként szolgálnak, amelyek a nézőket az elkövetkező jelenetek helyszínére és szituációjába helyezik.
Az arany óra egy temetés után összegyűlő kapzsi és rendkívül ronda rokonság civakodását mutatta be felejthetetlen látványt és színházi élményt nyújtva.
Az előadás után a rendező elmondta, mi motiválta leginkább a próbafolyamat alatt: “Kíváncsi voltam arra, hogy hogyan tudják megoldani, hogy ne a saját hangjukon, illetve ne a régebbi szerepeikhez visszanyúlva szólaljanak meg a színészek. Nagyon sokszor mondtam olyan instrukciókat, hogy én nem az Arankát (És még sokan mások) vagy az Erzsit meg a Bözskét (Bennetek van) szeretném hallani. Tehát ha azt hallod a hangodon, az biztos, hogy nem jó. Ne a paneleidből építkezz, hanem itt valami egészen más, finom játékra van szükség. Kíváncsi voltam arra is, hogy Balázs hogyan tud felépíteni egy egész egyfelvonásos szerepet, amiben el kell indulni valahonnan, és el kell jutni valahova. Az első jelenetet, Az aranyórát leszámítva mindegyik rövid darab kétszereplős. Engem az érdekelt, hogy hogyan tudnak színészileg különböző emberek együtt működni. Miket tudnak egymásból kihozni, és hogyan tudnak egymásra hatni. És erre Molnár Ferenc tökéletesen alkalmas, mert nagyon sok mindenről beszél és főként, olyan dolgokról, amik egyetemes gondolatok. Nagyon sok Molnárt láttam és olvastam. Én biztos, hogy (előző életemben – szerk.) akkor éltem. Tuti, hogy sétálgattam a Vígszínház előtt 1921-ben. Szerintem ott voltam ezeken a bemutatókon. Nekem nagyon ismerős ez az egész Budapest tízes évek körúti légköre. Remélem nem az van, hogy rájuk erőltettem valamit, amihez egyáltalán nincs kedvük, de szerintem a végére megszerették, bár nagyon féltek a bemutató előtt. Én semennyire sem izgultam, mert tudtam, hogy meg tudják csinálni!”
A kulcs a második jelenet, melynek főszereplői Blaskó Katalin, Bajka Kinga Csengele, illetve egy kulcs és egy megcsalás történetét meséli el, ahogyan azt két nő mesélné egymásnak a századforduló idején.
A harmadik jelenetben, Az utolsó előtti csatában Honti Rebeka és Székely Zalán egy megcsalt szerető párosát alakította elképesztő energiákkal a színpadon.
A Színház című negyedik jelenetben Bajka Kinga Csengele és Recski Gábor tündökölt, mint bántalmazó kapcsolatban élő színészpáros.
A második felvonásban, Az ibolyában két új társulati tagot ismerhetett meg a közönség. Wágner Anita és Homlok Bertalan az amatőr színjátszást meghaladóan hozták a rendező utasításait, ami nem véletlen, hiszen Bertalan Erdélyben színész és rendező szakon végzett. Pohl Balázs, mint a Népszínház direktora csodálatosan építette fel a színházba jelentkező fiatal színésznők által ostromlott munkájába belefáradt igazgató karakterét.
Az ibolya és más pesti erkölcsök című darabot a bemutatón vastapssal fogadta a teltházas közönség. Legközelebb május 11-én lesz látható Bécsben, a Pygmalion Színházban.
Az előadásra jegyeket az alábbi elérhetőségen lehet foglalni: https://jegy.svung.at/
A jelenetek szereplői:
Az aranyóra: Bajka Kinga Csengele, Blaskó Katalin, Csomor Lilien, Hierholcz Anna, Honti Rebeka, Pohl Balázs, Székely Zalán, Wágner Anita
A kulcs: Bajka Kinga Csengele, Blaskó Katalin, Hierholcz Anna
Az utolsó előtti csata: Honti Rebeka, Székely Zalán, Hierholcz Anna
Színház: Bajka Kinga Csengele, Recski Gábor
Az ibolya
Igazgató – Pohl Balázs
Zeneszerző – Homlok Bertalan
Roboz kisasszony – Csomor Lilien
Márkus kisasszony – Honti Rebeka
Rakolnoki kisasszony – Bajka Kinga Csengele
Thúz kisasszony – Wágner Anita
Széll kisasszony – Hierholcz Anna
Ilonka – Pongrácz Zsófi
Szolga – Recski Gábor
Akár ez is tetszhet
