Bizonyára sokan kelnek útra a Bécs melletti Donau-Auen Nemzeti Parkba, hogy változatosabbnál változatosabb programokon vehessenek részt. A Nemzeti Park vezetett túrái vagy evezős programjai minden korosztály számára igazi kalandot ígérnek, de az önálló kiránduló- és bicikliútvonalak is sokakat vonzanak tavasztól egészen őszig. Várkonyi Borbála beszámol nekünk egyik kedvenc kirándulóhelyéről.
Alsó-Ausztria e páratlan szépségű természetvédelmi vidékén szinte minden településre jut egy hajdanvolt főúri rezidencia: Savoyai Jenő és Mária Terézia egykori birtoka, a Schloss Hof, a 19. század közepéig a Pálffy család birtokában lévő marcheggi kastély, vagy az orthi Habsburg-rezidencia, Rudolf főherceg kedvelt kastélya. Ezek közül is kiemelkedik azonban hatalmas angolparkjával az eckartsaui vadászkastély.
Eckartsau az osztrák és a magyar történelem szempontjából is különleges helyszín, mert 1918 novemberében itt írta alá IV. Károly azt a lemondó nyilatkozatot, amely az Osztrák-Magyar Monarchia végét jelentette. IV. Károlyra és családjára emlékeztetnek a kastélyban látható fotográfiák.
Kastélytörténet és vadászmúlt
A kastélyt Ferenc Ferdinánd használta mint vadászkastélyt. A cseh származású Kinsky család után a Habsburgok tulajdonába kerülő pompás épületet Ferenc Ferdinánd felújíttatta, és családjával is előszeretettel tartózkodott a vidéki rezidencián. A Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervei alapján még a 18. század elején átépített kastély minden részletében emlékeztet a vadászmúltra: belépve a kastély belső udvarára, annak négy szegletében szarvasfej-stukkók néznek szembe a látogatóval. A kastély főlépcsőházában szarvasagancsok, míg a könyvtárszobából nyíló folyosón kitömött díszállatok sorakoznak. Az egyik vitrinben pedig Ferenc Ferdinánd vadászpuskáinak gyűjteménye és egy saját kézzel írt vadászati jegyzék is megtekinthető.
A kastély Festsaaljának mennyezeti freskóján Daniel Gran barokk festő Dianát, a vadászat istennőjét jelenítette meg. Az ajtó két oldalán Lorenzo Matielli olasz mester által készített szoborkompozíció látható: például az Apolló elől menekülő és karjaiban fává váló Daphne átváltozása.
Családias légkör
A termeken végighaladva a látogató úgy érezheti, hogy egy meghitt családi miliőbe csöppent. A szobák pazar, barokkos díszítését személyessé teszi ugyanis a sok fénykép, újságrészlet. A belső terek mintha azt üzennék a látogatónak, hogy a kínai selyemtapéták és ízléses, barokk szekrények között hús-vér emberek élték hétköznapjaikat.
A lakosztályok megtekintésének sorában egyszer csak megpillantjuk IV. Károly és Zita királyné esküvői, illetve budai koronázásának fényképét. A császári és királyi pár hányattatott életének kezdő állomása Eckartsau, ahonnan távozva nem léphettek többet Ausztria területére. Itt indult el az a három évig tartó viszontagságos út, amely során nélkülözésben, megaláztatásban, elárultatásban, az egymástól való elszakítottságban és végül a teljes kiszolgáltatottságban volt részük. Megrendítő szemlélni azt az asztalt, amelyen Károly király aláírta lemondó nyilatkozatát, s amelynek mása, magyar nyelven, keretbe foglalva várja az érdeklődő látogatót.
A hálóteremben egy családfa ágai szerint rendezve láthatunk képeket Károlyról és Zitáról, gyermekeikről, s tovább haladva is olyan fotótörténeti ritkaságokra bukkanhatunk, amelyeken keresztül közelebb érezhetjük magunkat az utolsó uralkodó párhoz. A gyermekét térdére vevő Károly király képe mintha egy hétköznapi család életébe engedne bepillantást. A cselédszobákon keresztül a kápolnába jutunk: IV. Károly és családja itt vett részt utoljára szentmisén, mielőtt elhagyták az országot. Egy mellszobor és egy kis ereklye őrzi a boldog életű király emlékét, akinek földi maradványait a madeirai Funchal városában, a Monte-i Miasszonyunk-templomban őrzik.
Eckartsau emlékhely, egy nehéz sorsú király kálváriájának első állomása. Mégis, a kastély körüli erdők, a hatalmas zöld felületek, az egymásra boruló lombok csendessége megnyugvással tölti el a látogatót, aki úgy érezheti, bármeddig el tudna ücsörögni a hársak árnyékában.
Várkonyi Bori írása
Fotóhitelek kiemelt kép © Melanie Nedelko
Fotóhitelek galériája © Melanie Nedelko, Grüssel, Sandfort, Peter Podpera, Alexander Haiden, Franz Kovacs