A bécsi Collegium Hungaricumban került sor a Bécsi Magyar Iskolaegyesület szervezésében az Interkulturális média- és könyvhét elnevezésű kétnyelvű rendezvényre. Az Osztrák Kancellária Hivatal támogatásával megvalósuló többnapos kétnyelvű esemény során különféle előadásokon keresztül ismerkedhettek meg az érdeklődők az országban működő magyar szervezettekkel, egyesületekkel. A gyermekeknek és felnőtteknek szóló könyv-bolhapiac és a felolvasásokkal egybekötött író-olvasó találkozók mellett, a Digitális tudatosság a népcsoportok szervezeteinek munkájában címmel lebonyolított workshop keretében gyakorlati tippekkel és tanácsokkal is gazdagodhattak a rendezvényen megjelent német és magyar nyelvű látogatók.
Az Interkulturális média- és könyvhét megvalósulásának története 2022-ra nyúlik vissza. Immáron második alkalommal volt lehetősége az ausztriai magyar népcsoport szervezeteinek arra, hogy a hagyományos népcsoporttámogatási rendszeren túl, az Osztrák Kancellária Hivatal (Bundeskanzleramt) által kiírt támogatások körében interkulturális projektek megvalósítására is pályázatot nyújtsanak be. Az aktuális pályázati év prioritása az ausztriai népcsoportok kultúrájának, nyelvének közvetítése, népszerűsítése volt más népcsoportok és a többségi társadalom irányába. Így valósulhatott meg hosszas pályázati elbírálást követően 2023-ban az Interkulturális média- és könyvhét a bécsi magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricumban.
Király Andrea, az esemény főszervezője, lapunknak adott tájékoztatásában kiemelte a rendezvényhez kötődő, hételeji könyv-bolhapiacot, amely során magyar nyelvű könyvekhez és tankönyvekhez juthattak hozzá díjmentesen az érdeklődők, a hét közepén pedig egy több szekcióból álló, kora délutántól késő estig tartó, különféle előadásokat és kulturális programokat tartalmazó rendezvénynap várta a vendégeket.
Az első programpontban nyolc ausztriai magyar egyesület mutatta be tevékenységét, munkáját. Az előadások olyan információkat is közvetítettek a hallgatóság felé, amelyek a szoros, több évtizedes, szervezetek közötti kapcsolatok és ismertségek ellenére, a jelenlévő közösségek számára is újak voltak. Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületéről és az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala munkájáról és működéséről Nagy Eleonóra, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületről a rendezvény moderátora és konferansziéja, Hausmann-Farkas Elizabeth, az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezetről Wagner Szilárd, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület tevékenységéről Kilyénfalvi Gábor, a Femspace Egyesületről Tóth Erzsébet Fanni és Pöőr-Tóth Krisztina, a Club Pannoniáról Szabados Gábor, és a Bécsi Magyar Iskolaegyesületről Király Andrea adott tájékoztatást prezentációs vagy filmes előadás keretében.
A rendezvény folytatásaként a Digitális tudatosság a népcsoportok szervezeteinek munkájában című magyar és német nyelvű workshop szekcióban, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének vezetője, Erlinghagen Erika Kisebbségi média a digitális korban – kihívások és lehetőségek egy új, népcsoportok számára készült online médium példáján címmel, a Collegium Hungaricum kulturális menedzsere, Dallos Emese Ha a kultúra már csak online működik – kulturális menedzsment az online térben elnevezésű, és Pöőr-Tóth Krisztina Kövess engem! Közösségi média a népcsoportok életében című előadására került sor. Ez utóbbi két programelem hasznos, gyakorlati tanácsokat és tippeket is adott az ausztriai magyar népcsoporthoz tartozó szervezetek, egyesületek számára, segítséget nyújtva abban, hogy az ausztriai magyar közösségek milyen módon tudják a digitális megjelenési formákat, közösségi platformokat a saját tevékenységük támogatására felhasználni. A két, gyakorlati információkat közvetítő előadásról jelen írás második felében bővebben is beszámolunk.
Az elsősorban felnőtteknek szóló programok mellett az Interkulturális média- és könyvhét alkalmával gyermekprogrammal is várták a szervezők az érdeklődőket, Vibók Ildi Szeretnék egy aranyhalat című, Mayer Tamás rajzaival illusztrált mesekönyvéből tartott felolvasást a szerző kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Az ORF magyar szerkesztősége és a Rólunk.at ausztriai magyar médiumok bemutatkozását követően Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi BeszÉLJ című könyvének a szerzők tolmácsolásában megvalósult felolvasó estje zárta a rendezvényt. A programelem különlegessége volt, hogy a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnek, a magyar, mint idegennyelv oktatásán részt vevő, nem magyar anyanyelvű tanulókat számláló csoportjaiból többen is becsatlakoztak a hosszan tartó, kétnyelvű író-olvasó beszélgetésbe.
Király Andrea, az Interkulturális média- és könyvhét szervezője a tapasztalatok alapján úgy véli, hogy a jövőben is van létjogosultsága az ilyen jellegű rendezvények lebonyolításának, ezért az elkövetkezendő időszakban újabb pályázatokat kíván benyújtani a Bécsi Magyar Iskolaegyesület, partnereit, az ausztriai magyar egyesületeket, szervezeteket bevonva és megszólítva. Király Andrea kiemelten fontosnak tartja, hogy az ausztriai népcsoportok szervezetei és a többségi társadalom is minél több információt kapjanak a magyarság életéről, kulturális és művészeti szereplőiről, akik az Ausztriában élő emberek életét gazdagítják értékteremtő munkájukkal.
Az Interkulturális média- és könyvhét megvalósításában jelentős, elsősorban technikai segítséget nyújtott az eseményt befogadó intézmény, a Collegium Hungaricum.
Ha a kultúra már csak online működik – kulturális menedzsment az online térben című előadás
Dallos Emese, a Collegium Hungaricum kulturális menedzsere 2017 óta az intézmény rendezvényeinek szervezéséért és megvalósításáért felel. Ha a kultúra már csak online működik – kulturális menedzsment az online térben című előadásban a Collegium Hungaricum rendezvényközvetítő technikáit mutatta be, amelyek a 2020 tavaszán bekövetkezett pandémiás helyzet által kerültek kialakításra a gyakorlatban. A Collegium Hungaricum példáin keresztül ismerhette meg a jelenlévő közönség azt, hogy pontosan mit is értünk online rendezvényen, és annak milyen formái valósíthatóak meg a digitális térben. A műfaj már a pandémia előtti időszakban is általánosan jelen volt a kulturális szektor rendezvényközvetítő technikáinak repertoárjában, azonban a „koronás” időszakban kizárólag csak ily módon lehetett eljuttatni a kulturális és művészeti értékeket a nagyközönséghez.
A tapasztalatok alapján Dallos Emese úgy véli, hogy műfajtól függetlenül gyakorlatilag minden programot, eseményt adaptálni lehet online térbe, a befogadói élményszerzés szempontjából azonban nem biztos, hogy minden esetben érdemes erre törekedni. A filmvetítés a legkönnyebben és leghatékonyabban kivitelezhető programforma, ami nem csak, hogy jól működik ilyen módon, hanem előnyöket is élvez az elektronikus térben a jelenléti moziprogramokkal szemben: nincs helyhez kötve a tartalomfogyasztás, és több napon keresztül is elérhetővé tehető egy-egy filmművészeti alkotás. A 100 fős férőhelyű Collegium Hungaricum nagytermét alapulva véve, ténylegesen átlagban ötször több látogató éri el így a filmvetítéseket, ezért az online filmklubok az egészségügyi helyzet javulását követően, a rendezvények látogathatósági korlátozásának feloldása után is folytatódtak, népszerűségük továbbra is töretlen.
A filmvetítés mellett kevésbé sikeres műfajokkal is próbálkozott a Collegium Hungaricum az elmúlt években: az online koncertek, kiállításmegnyitók és -látogatások érthető módon nem képesek azt a fajta élményt biztosítani, ami a jelenléti programok esetében eljuthat a közönséghez. Online bábelőadások, könyvbemutatók, kézműves foglalkozások is megjelentek a programpalettán, de mind közül az előadások és a művészeti élet szereplőivel készített interjúk számíthattak még nagyobb érdeklődést a digitális térben, meghaladva a jelenléti események átlag résztevevői létszámát – mondta előadásában Dallos Emese.
Az ausztriai magyar egyesületek szintjén viszonylag alacsony összegű beruházással bárki megvalósíthatja az online térben történő értékközvetítést. A legegyszerűbb eszközökre kell ebben az esetben gondolni, úgy mint egy jó minőségű kamera vagy egy mozgóképfelvételre is alkalmas fényképezőgép, internetkapcsolat, a konferenciák, online beszélgetések rögzítésére alkalmas, akár díjmentes szoftverek (Zoom, Google Meet, Microsoft Teams), és az elkészített felvételek szerkesztésére alkalmas vágóprogram. Ez utóbbi tekinthető talán a legdrágább tételnek, amelybe a gördülékeny munkavégzés céljából érdemes beruházni.
A már említett online filmklub mellett a Collegium Hunaricum falai között lebonyolításra kerülő tudományos beszélgetéseket és előadásokat továbbra is rögzítik az intézmény dolgozói és azokat az immáron több mint 150 mozgóképes anyagot tartalmazó YouTube csatornáján keresztül teszik elérhetővé. A mindenféle művészeti és kulturális műfajból összeválogatott tartalmak Collegium Hungaricum Wien néven érhetőek el a közösségi videómegosztó felületen. Többek között az 54 kisfilmből álló, magyar költők Bécsről és Bécsből írott, a városban élő versrajongók előadásában tolmácsolt Versek Bécsből, versek Bécsről című sorozat is megtekinthető, visszanézhető az online közösségi videómegosztó platformon.
Kövess engem! Közösségi média a népcsoportok életében című előadás
Pöőr-Tóth Krisztina 11 éve él Bécsben és 17 éve foglalkozik offline és online marketinggel, műsorgyártással, rendezvényszervezéssel. Immáron egy évtizede kiemelt marketing szakterülete a közösségi média világa. Krisztina többek között a nagysikerű ausztriai alapítású Femspace Egyesület és a Rólunk.at médium közösségi felületeinek a kezelője, fejlesztője. Kövess engem! Közösségi média a népcsoportok életében címmel, az online platformokon megtalálható különféle közösségi felületek működésével és azok hatékonyságának növelését célzó, kiemelten az ausztriai magyar népcsoportok szervezetei számára megfogalmazott alapvető technikákkal, tippekkel, tanácsokkal ismerkedhettek meg előadásán keresztül az érdeklődők.
Pöőr Tóth Krisztina előadásában kifejtette, hogy ma már az emberek többségének a fizikai jelenléten túl egyéni, egyedi online valósága is van, amely csakúgy mint az öltözködésünk, a hétköznapi kommunikációnk, az emberi kapcsolataink, meghatároz minket, egyfajta Brandként működik a külvilág szemében. Az online térben a fizikai valóságunktól elszakadva, céljaink alapján tudjuk felépíteni önmagunkat, több milliárd hasonló szereplővel együtt arra törekedve, hogy észlelhetővé, észrevehetővé válva, mások figyelmét tartósan kivívva segítsük a törekvéseink megvalósulását.
Ahhoz, hogy egy szervezet, egyesület, intézmény láthatóvá váljon a közösségi média nagyforgalmú sztrádáján, elsősorban merni kell használni azokat és időt, energiát kell belefektetni, folyamatos online jelenléttel szélesítve a közösség felé irányuló figyelem körét. A kommunikációt a Kik vagyunk? Mik vagyunk? Kinek üzenünk? Mit üzenünk? kérdésfelvetésekre adott válaszok mentén kell felépíteni minden egyes közösségnek. Krisztina úgy véli, nagyon fontos, hogy az adott szervezet tudatosan építse fel az online közösségi lenyomatát, amelyet többek között azzal határoz meg, hogy kiket követ az adott platformon, kik az ismerősei, milyen stílusban és kivel kommunikál. Ezt a lenyomatot nem csak a szintén az online térben mozgó egyéb közösségek és személyek érzékelik, hanem maga a közösségi médiafelület is egyfajta okos robotként, a felépített online lenyomat birtokában helyezi el a saját tereiben a szervezetet, egyesületet, ezzel is befolyásolva jelenlétének helyszíneit és intenzitását.
Ahhoz, hogy egy közösség láthatóvá váljon, nem kell mindenhol, az összes közösségi médiafelületen egyszerre jelen lennie. A megfelelő célcsoport meghatározásával kell kiválasztani a célzott korosztály által leginkább látogatott, legideálisabb közösségi online felületet. Jelenleg a Facebook a legismertebb és legkeresett csatorna, amellyel napjainkban a legnagyobb hatékonysággal lehet kommunikációt felépíteni. A Facebookot egy 2023-as vizsgálat alapján az emberek 90%-a tekinti elsődleges tájékozódási felületének, havonta átlag 2,8 milliárd felhasználója van és naponta 500 000 új felhasználóval bővül. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként átlagban 6 új Facebook profilt hoznak létre a világon. További érdekesség még, hogy ezen a közösségi médiafelületen napi 350 000 új fotó kerül feltöltésre. Ebben a rendkívül sok adatot termelő információs galaxisban kell a lehető leghatékonyabban pozícionálniuk magukat az ausztriai magyar közösségeknek a saját szektorukban kiemelkedve, kitűnve.
Pöőr-Tóth Krisztina szerint a gyakorlatban ma már nem elég egy jó posztot vagy egy jó fotót megjelentetni, ahhoz, hogy tartós online figyelmet érjünk el. Ha szeretnénk felépíteni egy olyan közösséget, amelyhez jó tartozni, aktívvá kell tenni az adott szervezet oldalát, azáltal, hogy kommunikációra kell ösztönözni a felületre látogató érdeklődőket, amely kommentekben, lájkokban és megosztásokban jelentkezhet. Úgy kell tartalmat közölni, hogy az megszólítsa és reakcióra késztesse az embereket. Az így létrejövő aktivitás által indulhat el egy önmagát pörgető, egyre szélesedő figyelmet eredményező működés. Amíg azonban ez az öngerjesztő folyamat nem jön létre, nagyon fontosak a fizetett hirdetések, amelyek sikerében nem az arra elköltött összeg nagysága a mérvadó, hanem a megfelelő időben, a megfelelő helyen történő megjelenés.
Krisztina előadásában arról is beszélt, hogy az online személyes jelenlét is hatékony figyelemnövelő és érdeklődésfenntartó eszköz, éppen ezért az adott egyesület vagy szervezet merje megmutatni azt, hogy kik állnak a rendezvények hátterében, bátran jelenítse meg, mutassa be a személyeket, az arcokat, akik által a programok, az események megvalósításra kerülnek. Rendkívül vonzó tud lenni, ha a szervezetben dolgozó embereken keresztül tekinthetnek be az oldallátogatók a színfalak mögé. Az online térben is a személyekkel tudnak a felhasználók a leginkább azonosulni, ami segítheti a már említett kommunikáció elindulását. Ezt támogathatja meg jelentős mértékben az adott Facebook oldalhoz kötődő zárt vagy nyitott csoport, csoportok létrehozása is, amelyekben a tagok előre meghatározott szabályok mentén jobban megnyílhatnak, mint egy általános, mindenki által látogatható közösségi felületen.
Krisztina úgy véli, fontos, hogy ha az egyesületről publikált tartalom, cikk, írás jelenik meg az online térben, azt megosztással kommunikálja a szervezet a saját felületén keresztül. A sikereiket, eredményeiket is meg kell mutatni időről-időre a nagyvilág számára. Érdemes folyamatosan azt is kihagnsúlyozni, hogy “mit tettünk le már az asztalra”. Bátran lehet arról is beszélni, hogy mitől különleges az adott közösség, mitől más, mint a többi hasonló tevékenységet végző szervezet. Ugyanakkor nem kell minden médiumnak nyilatkozni, hiszen az is formálja a képet rólunk, hogy kivel állunk szóba, kinek adunk interjút, kinek a felületein jelenünk meg. Tájékozódjunk előre és a közösség érdekeit figyelembe véve válogassunk.
Pöőr-Tóth Krisztina úgy látja, hogy nagyon sok magyar ember él és költözik ki napjainkban is Ausztriába. Ezek az új letelepedők a legtöbb esetben nem tudnak az itt működő nagy számú magyar egyesületekről, sem a sokszínű, értékközvetítő munkájukról. Akár évek is eltelhetnek úgy, hogy nem találkoznak velük, miközben rengetegen magyarként is tartozni szeretnének valahova. Az egyesületek látható, aktív és sikeres online kommunikációja által ez a keresési folyamat felgyorsítható.
Krisztina szerint mindenképpen szükség van az ausztriai magyar népcsoport szervezeteinek egyedi, ám jól meghatározott, a közösségi médiafelületeken való aktív jelenlétére. Az egyesületek és intézmények folyamatosan olyan eseményeket, programokat kínálnak nagy számban és magas minőségben az itt élő magyarság számára, amelyek a saját közösségükön túlmutatva, szélesebb körben is jelentős érdeklődést generálhatnak. Ezt tovább növelheti a programok látogatottságát, ily módon is biztosítva a közösségek utánpótlását, és nem utolsósorban a működésük, tevékenységük legitimitását is erősíthetik a különféle online platformokon keresztül.
Akár ez is tetszhet
