A burgenlandi magyarság egyik legerősebb bástyájaként ismert Alsóőr település értéktárának fényes drágaköveként csillogó, az ausztriai magyar kulturális élet és azon belül is a színjátszás meghatározó közössége az Alsóőri Színjátszóegyesület, amelynek gyökerei a korabeli feljegyzések alapján több, mint száz esztendőre, az 1920-as évekig nyúlnak vissza. A mai formában működő kulturális szervezet fennállásának negyven éves évfordulója alkalmából, 40 éve Alsóőri Színjátszóegyesület címmel díszkötéses könyvet jelentetett meg helytörténeti kiadványsorozatának legújabb darabjaként az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ), amelynek bemutatójára 2022. december 22-én került sor az UMIZ épületében, az Alsóőri Öreg Iskolában. Szabo Ferdinanddal, a színjátszó egyesület elnökével, a könyv megjelenési munkálatainak egyik kulcsszereplőjével beszélgettünk a jubiláló egyesületről szóló kiadvány apropóján, a civil szervezet életéről, a közösség működésének jövőbeli lehetőségeiről, és a közösség terveiről.
Az 1982-ben alakult, 2022-ben a 40. születésnapját az alsóőri Felső malom szabadtéri színpadán, régi és új társulati tagokkal közösen, nagy érdeklődés mellett ünneplő Alsóőri Színjátszóegyesület egy amatőr, de a burgenlandi magyar népcsoport számára kiemelten fontos célok mentén tevékenykedő színi társulat, amelynek életében a legfőbb hajtóerő a szervezet tagjainak mindmáig töretlen lelkesedése a színjátszás, a közös munka, és az egymást segítő, felemelő közösség iránt. Az alsóőri színjátszók magyar nyelven szólnak a közönséghez, több évtizedes színpadi jelenlétükkel közösségépítő, hagyomány- és anyanyelvőrző tevékenységet végezve, meghatározó kulturális szereplőként és egyben üde színfoltként vannak jelen a burgenlandi kistelepülés világán túl az ausztriai magyarság ezerarcú életében, amelyért 2014-ben Magyar Örökség díjban is részesült a nagyra becsült társulat.
A színjátszó közösségnek a nyári szabadtéri színpad mellett, az alsóőri Kultúrház az otthona. A jelenleg 40-45 fős társulat több generációt is magához szólít, a nyolc éves gyermekektől, az aktív felnőttkorúakon át, egészen az idősebb korosztályig bezárólag vannak tagjai a színi társaságnak. A legidősebb színész, aki a kezdetektől jelen van a színjátszó kör életében, már nyolcvan éves. A színjátszó közösség számára hosszú évtizedekre az utánpótlás is biztosítottnak tűnik az alsóőri Kétnyelvű Népiskolával kialakult rendkívül szoros együttműködésnek köszönhetően. A jó kapcsolat ékes példája, hogy az oktatási intézmény diákjai mellett az iskola vezetője, Rácz András is lelkes tagja az Alsóőri Színjátszó-egyesületnek. Az iskolás gyerekek a felnőtt darabokban való megjelenés mellett, az adventi időszakban a karácsonyi ünnepekhez kötődő mesejátékok bemutatásával kapcsolódnak be évről évre a társulat életébe.
Szabo Ferdinand 1994 óta a színjátszó egyesület elnöke. Öröm számára, hogy egy folyamatosan lelkes, elszánt csapatért dolgozhat, megtiszteltetésnek veszi, hogy közel három évtizede a kulturális szervezet elnöki posztjával járó feladatok ellátásával szolgálhatja a közösség épülését, fenntartását. Szabo Ferdinand tíz évig, 2004-ig színjátszóként is jelen volt a civil szervezet életében. Azóta a közösség vezetői feladatai mellett, kollégájával, a Zalaegerszegen élő, hivatásos színészként a Soproni Petőfi Színház társulatát erősítő Major Zsolt színművésszel és rendezőasszisztenssel közösen álmodják színpadra az alsóőri színjátszók által bemutatott színdarabokat.
Rólunk.at: Színházi műfajok által hogyan lehetne meghatározni a társulat profilját, arculatát?
Szabo Ferdinand: Egészen a ’90-es évekig kizárólag népszínműveket adott elő a társulat. Ezek a darabok inkább az idősebbeket szólították meg. Idővel felismertük, hogy a színpadon és a közönség soraiban is egyaránt utat kell találni a fiatalabb generációk felé, akiket elsősorban a könnyedebb kikapcsolódást ígérő színdarabok bemutatásával próbáltunk és igyekszünk azóta is elérni. Magam is évtizedek óta színházlátogató vagyok, elsősorban a Soproni Petőfi Színház előadásait látogatom és kifejezetten azokat a darabokat keresem, amelyek – ha csak egy rövid időre is, de – elfeledtetik velem a hétköznapok mindenféle nyűgjét, baját. Az emberek vágynak a kikapcsolódásra, a szórakozásra, a nevetésre, amelyet meggyőződésem, hogy színházi műfaj alapján a jól kiválasztott komédiák színpadra állításával lehet elérni.
Rólunk.at: Magyar nyelvű előadásai vannak az alsóőri színjátszó társulatnak. Ez azt is jelenti, hogy magyar szerzők által írt darabok kerülnek színre?
Szabo Ferdinand: Nagyon szeretjük a magyar darabokat, de nem csak azokhoz nyúlunk. A magyar nyelvű színművek mellett a közönségünk által nagyon kedvelt angol krimi-komédiákat is előszeretettel viszünk színre, de olasz színdarabokat is bemutattunk már, természetesen minőségi magyar nyelvű fordításokat felhasználva. A feldolgozásra kerülő történetek kiválasztásban évek óta nagy segítségemre van Major Zsolt színművész. A törekvés az, hogy évente legalább egy új darabot mutathassunk be a társulat felnőtt tagjaival, míg a gyerekszínjátszókkal két évente igyekszünk új produkciókat létrehozni.
Rólunk.at: A színjátszó közösség neve eredetileg Alsóőri Magyar Színjátszóegyesület volt. A megközelítőleg kilencszáz fő által lakott településen azonban nagy arányban, 35-40%-ban élnek német anyanyelvűek is. Ők hogyan tudnak kapcsolódni a társulathoz?
Szabo Ferdinand: Három éve már nem csak, mint magyar színjátszó kör működünk, hanem kétnyelvű társulatként határozzunk meg magunkat, úgy, mint magyar-német színjátszó egyesület, egészen pontosan: Alsóőri Kétnyelvű Színjátszóegyesület és Kultúrkör. Ezzel is követni kívánjuk a település nemzetiségi lakosságarányának változásait, nyitottságot mutatva mindenki felé, aki részt szeretne venni az alsóőri színjátszók életében. Míg a társulat indulásakor, negyven esztendővel ezelőtt az alsóőri népesség 90% magyar ajkú volt, ez ma már egészen más képet mutat. Az elmúlt évtizedekben egyre több német ajkú fiatal költözött a településre családjával vagy éppen magyar anyanyelvű lányokkal vegyes házasságot követve. Több német anyanyelvű fiatal is jelezte a közelmúltban, hogy szeretne a színjátszó csapathoz kapcsolódni, amit mi nem utasítunk el, nyitnunk kell feléjük is, ahhoz, hogy a társulat ne elszigetelten, hanem a teljes faluközösséget szolgálva működjön.
Rólunk.at: Ez a tendencia nem veszélyezteti a burgenlandi hungaricumnak számító magyar nyelvű színjátszás fennmaradását?
Szabo Ferdinand: Mi egy kis magyar falu vagyunk, ennek megfelelően a ma is 80%-ban magyar ajkú vagy magyar-német nyelvet egyaránt beszélő tagsággal rendelkező színjátszó egyesületnek kiemelt célja, feladata a magyar nyelv ápolása és megtartása, de a társadalmi változásokat is figyelembe kell venni és alkalmazkodni kell hozzájuk. Az, hogy ma már így gondolkodunk, egy hatéves, a szervezeten belül zajló vívódás, hosszas vita eredménye. A színjátszó társulat életében még eddig nem fordult elő, hogy német nyelvű darabot mutasson be, a terveink szerint jövőre ez is megtörténik, de ez semmiképpen sem jelenti a magyar nyelv iránti közös elköteleződésünk felbomlását.
Vannak évtizedek óta jelen lévő hangok, amik azt mondják, már nem sokáig fogjuk tudni megtartani a magyar nyelvet, de én pozitívan látom a jövőt: A felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium, az alsóőri Kétnyelvű Népiskola, a magyar egyesületek, szerveztek, köztük az alsóőri színjátszók is, ugyanakkor a nagy számú Ausztriában – elsősorban a turizmus területén – munkát vállaló, majd letelepedő fiatalok és magyar családok egyfajta biztosítékai lehetnek annak, hogy még hosszú éveken át magyarul tudjunk egymáshoz szólni, úgy a hétköznapokban, mint egy színházi előadás során. Információm szerint a kilencszáz fős alsóőri lakosból, mintegy százötven fő Magyarországról telepedett le a településen az elmúlt években, akik közül eddig tíz ember már csatlakozott a színjátszó körhöz. Nagy segítség az ő jelenlétük a közösségünkben, hiszen jól beszélnek magyarul, mi pedig, akik generációk óta itt élünk és dolgozunk, egyre nehezebben, hiszen a mindennapokban folyamatosan német nyelvű közegben élünk és tevékenykedünk.
Rólunk.at: Kiemelten nagy hangsúlyt fektet a színjátszó közösség a gyermekek minél szélesebb körben történő megszólítására, bevonására. Kijelenthető az, hogy a fiatalok közösségi élményszerzésén, a számukra is történő kikapcsolódási lehetőségek biztosításán túl, a velük való foglakozás is a magyar nyelv megtartásának célját szolgálja?
Szabo Ferdinand: Igen. Az biztos, hogy mindig egyre nehezebb lesz. Gyermekszíndarabok betanításával is foglalkozom és azt tapasztalom, hogy az adott előadás próbáihoz kötődő első találkozások egyre küzdelmesebbek: Míg tíz évvel ezelőtt magyar nyelven megfogalmazott mondatokban lehetett átadni az információkat a fiatalok számára, ma már közösen értelmezve, szóról szóra végig kell menni az adott szöveg jelentésén. Ha német nyelven megismerik a gyerekek azt, hogy miről szól az adott darab, akkor már gyorsan és könnyen betanulják a magyar szöveget, még ha nem is rögzül minden esetben is pontosan a kimondott szó jelentése.
Nehéz, de nagyon szép munka ez, amely sok örömöt és sikerélményt is ad hosszú évek óta, nekem és a színjátszó kör életében részt vevő lelkes fiataloknak egyaránt. Együtt tanuljuk, gyakoroljuk az anyanyelvünket a gyermekekkel és a színjátszó társulat felnőtt tagjaival. Így őrizzük meg mi közösen a nyelvünket.
A 66 éves, egykoron Bécsben adóhivatalnokként dolgozó, ma már nyugdíjas Szabo Ferdinand azt is elmondta a rolunk.at-nak, hogy mi az, ami a három évtizedes egyesületi vezetés során erőt, energiát ad számára a folyamatos munkához, a színjátszó egyesület életének igazgatásához, és azt is megtudhatjuk, hogy milyen tervei vannak az Alsóőri Színjátszóegyesületnek a 2023-2024-es évekre vonatkozóan:
A Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ – Ungarisches Medien- und Informationszentrum) gondozásában megjelent, legújabb régiótörténeti kiadványa, a közel kétszáz példányszámban elérhető 40 éve Alsóőri Színjátszóegyesület című könyv 25 euro áron vásárolható meg a könyv létrejöttében jelentős feladatokat vállaló UMIZ Hely- és Régiótörténeti Bizottságán (7502 Alsóőr, Mária tér 3.) keresztül. A kemény borítós kiadvány főszerkesztője az UMIZ vezetője, Kelemen László, aki a nyomdai munkálatokat is koordinálta. A könyv születését kétéves előkészítő munka előzte meg, amely során több száz, a színjátszó közösség életéből származó írott és képes kordokumentum (fotók és plakátok) került elő a magánszemélyek és különféle szervezetek, többek között a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) archívumaiból.
Az egyesület történetét bemutató, kronológiai sorrendben felépülő, a korabeli újságcikkeket és a szervezet saját maga által rögzített krónikáját is felhasználó kétszáztizenhét oldalas kiadvány létrejöttében kiemelt munkát vállalt Szabo Ferdinand, az Alsóőri Színjátszóegyesület vezetője és családtagjai: felesége Sylvia és lánya Stephanie is. Szabo Ferdinand elmondása szerint a tartós használatra szánt, emlékkönyvként is kezelhető nyomdai termék szerkesztésében a legnagyobb kihívás az 1982-1994 évek közötti dokumentumok felgyűjtése volt. A színes képeskönyv a színi társulat szerteágazó kulturális életének bemutatása mellett, az egykori rendezőiről és vezetőiről is méltón emlékezik meg a minőségében is ünnepi jellegű, a könyvespolc egyik kiemelt helyére méltán pályázó könyv hasábjain.
A 40 éve Alsóőri Színjátszóegyesület című könyv az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriája által nyújtott Népcsoport-támogatási keretből jött létre.
Az íráshoz kapcsolódó ajánló:
- Alsóőri Kétnyelvű Színjátszóegyesület és Kultúrkör weboldala
- Alsóőri Kétnyelvű Népiskola weboldala
- UMIZ – Magyar Média- és Információs Központ elérhetősége
- Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) weboldala
- Őrvidék értékei weboldal
Akár ez is tetszhet
Válaszolj