“A kultúrát nem lehet örökölni”

Évről évre – 2023-ban a 16. alkalommal – a magyar tudomány ünnepe apropójából rendezi meg az alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) Imre Samu Nyelvi Intézete (ISNYI) hagyományos nyelvi konferenciáját. Vendégségben jártunk a szakmai találkozón, amely nem csupán az előadóknak, hanem a Burgenlandban élő, magyar nyelvet használóknak is szól: összegzi a kutatások eredményeit, tapasztalatait. Játék is volt – természetesen magyar nyelven!

A magyar nyelv napja alkalmából minden évben ezidőtájt rendezi meg az Imre Samu Nyelvi Intézet a szakmai eseményt: 179 évvel ezelőtt – 1844. november 13-án – szavazták meg az akkori honatyák a magyar nyelvet államnyelvvé tevő törvényt. Ennek emlékére 2011 óta november 13-a a magyar nyelv napja. A közreműködők az idei találkozót „Kulturális sokszínűség: oktatás és jövő” címmel rendezték meg november 10-én az alsóőri Öreg iskolában. A Kárpát-medence különböző régióiból – Burgenland mellett szlovén és horvát magyar nyelvi területekről – is érkeztek az előadók.

– A fennállása óta eltelt tizenhat év során számos kiadvány, kötet – például Őrvidéki magyarokról őrvidéki magyaroknak, Őrvidéki házinevek – jelent meg az intézet gondozásában. Ezekben a nem csak tudományos, hanem közérdeklődésre is számot tartó szerzeményekben dokumentáljuk a Burgenlandban élő magyarok történelmi, néprajzi, kulturális értékeit. – összegzett Kelemen László régiós alelnök, az alsóőri Magyar Média és Információs Központ intézményvezetője.

Kelemen László az Imre Samu Nyelvi Intézet eddigi tevékenységét foglalta össze

– A magyar kultúrát csak magyarul lehet megérteni, magyarul lehet továbbadni. Kodály Zoltán magyar népzene-kutató, zeneszerző szerint a “kultúrát nem lehet örökölni.”, így a fókusz az oktatáson kell, hogy legyen, ez a jövő – emelte ki bevezetőjében dr. Szoták Szilvia, az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke, aki 2000 óta kutatja az őrvidéki magyarok nyelvhasználatát, követi annak változását, fejlődését.  

– Az őrvidéki magyarság többszáz éves magyar nyelvváltozata olyan kincs, amelyhez hasonló csak Moldvában található, a moldvai csángóknál, azaz a nyelvterület két peremén, nyugaton és keleten. A különböző, magyarlakta régiókban különböző nyelvváltozatokat beszélnek, ettől sokszínű a magyar nyelvterület. Hangsúlyos szempont, hogy a beszélő miként viszonyul a saját nyelvéhez: ha ő értéknek tekinti, akkor értékként adja tovább, megtanítja gyermekeit és unokáit erre, a családban él a nyelv. Az iskola, az óvoda szerepe is rendkívüli, sőt, nélkülözhetetlen, szükséges az a nyelvi közeg, amelyben már kisgyermekkorban mesékkel, dalokkal ismeri meg a magyar nyelvet a felnövekvő generáció. – emelte ki Szoták Szilvia, az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke.

Szoták Szilvia a nyelvváltozatokról beszélt

A nyelvi intézet vezetője arról a 2021-ben az ausztriai diaszpórában végzett szociolingvisztikai kutatásról is tájékoztatott, amely során mintegy ezerötszázan töltötték ki a kérdőívet. Részletezte, miszerint örülnének-e a helyiek a felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziumhoz hasonló, kétnyelvű intézménynek, a többség igennel felelt, közel húsz százalék azonban nemleges reakciót adott, mégpedig azért, mert számukra az a fontos, hogy a gyermek megtanuljon németül.

– Ez teljesen érthető az érvényesülés és a gazdaság szempontjából, de szeretném megerősíteni az itt élőket, hogy az államnyelvi hatás erős, a környezeti nyelv a német, a legtöbb nyelvi színtéren ezt a nyelvet használják a fiatalok, így a kisebbségi nyelvet, azaz a magyar nyelvet érdemes megerősíteni minél több oldalról, hogy az fennmaradhasson, hogy sikerüljön átadni a jövő nemzedékének.  – fejtette ki Szoták Szilvia.

A 21. század rendkívül felgyorsult világa megköveteli az oktatás változásait is: rövid idő alatt sok információ befogadása, megértése és elsajátítása a cél, ehhez nélkülözhetetlen a tanítás digitalizációja.

A burgenlandi, népiskolai magyar nyelvoktatás kreatív eszközeiből válogatott beszámolójában Tóth Mária magyartanár. A ma már nyugdíjas pedagógus 1989-től tanít Ausztriában, a gyerekek játékos fejlesztését korábban többek között színes, papír alapú kép- és szókártyákkal, manapság már az online felület számos izgalmas lehetőségeivel, digitális formában végzi. A bildungsserver.com, a skooly.at, lms.at olyan weboldalak, amelyek hasznos segítséget adnak a magyar nyelv élményszintű elsajátításához.

A 2007. november 23-án létrehozott Imre Samu Nyelvi Intézet (ISNYI) a Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) belső szervezeti egységeként, annak nyelvtudományi bizottságaként funkcionál. Az intézetben folyó tudományos munka felhívja a figyelmet a kultúrák és nyelvek egyesítő erejére, a nyelvi sokszínűség ápolására. Ez az érték Őrvidék kulturális öröksége. A nyelv, az identitás megőrzése a Burgenlandban élők együttes feladata és felelőssége. A szakemberek az élőnyelvi dokumentálást a helyiek bevonásával végzik, így ők is részesei a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásában megvalósuló, tudományos munkának.