Egy fagottművész, aki nem elhivatott zenész, inkább kíváncsi, kalandvágyó típus, mégis a zene az élete. Már kisgyermekkorában elköteleződött az olaszok és a muzsika mellett: egy vakáció alkalmával varázsolta el a fúvós hangszerek világa. Ő pedig történeteivel, élményeivel az újságírót: a Rólunk.at Hérics Tímeánál járt vendégségben.
Győrben született, ott járt általános iskolába, majd zenei szakközépiskolába. Nyolcévesen kezdett el zongorázni, a zeneiskola befejezésekor már fagotton játszott. Érettségi után – 1991-ben -a legmagasabb pontszámmal vették fel a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemre. Két évvel később Felsőlövőre, a Grazi Zene – és Előadóművészeti Egyetem kihelyezett tagozatára került, ott végzett. Időközben négy különböző mesterdiplomát szerzett.
A német nyelvet győri középiskolai évei alatt ismerte meg, maturázott belőle. Ahogy fogalmazott: „Pont arra volt elég, hogy Bécsben ne tudjanak eladni.” Konzisként élete első turnéja a Rába Fúvószenekarral volt, velük a mai napig tartja a kapcsolatot, többször meghívta őket Ausztriába zenélni.
1993-ban Felsőlövőre került, akkor kezdett el, ahogy ő emlékszik vissza – „mindenféle zenekarban mindenféle felállásban” – játszani, ekkor indult világot felfedező élete is: számos egzotikus országban járt. A Bécsi Jeunesse Orchester-el beutazta szinte az egész kontinenst, a legnevesebb hangverseny-termekben szerepelt. Megtapasztalta a szimfonikus, azaz a nagyzenekari kollektívát.
Bekerült az European Union Youth Orchestra-ba (Európai Unió Ifjúsági Zenekar) is. Az Európai Unió legtehetségesebb fiatal zenészeit összegyűjtő, csaknem százhúsz fős zenekar az Egyesült Királyságban jött létre 1978-ban azzal a céllal, hogy a szigorú felvételi eljárás során bejutott tagok neves tanárokkal munkálkodhassanak együtt, tanulhassanak tőlük, s nem utolsó sorban világhírű karmesterekkel és szólistákkal lépjenek fel a világ nagy koncerttermeiben.

A WASBE Nemzetközi Fúvós Zenekar, a Bécsi Jeunesse Orchester, a Bécsi Kamaraopera, a Teheráni Szimfonikus Zenekar, a Pannon Fúvószenekar, a Hartberg Kamarazenekar, az Ensemble Zündholz, a kismartoni Haydn Orchester tagjaként ismerheti őt a világ, rendszeresen részt vett a Seefestspiele Mörbisch (Meggyesi/Mörbisch-i Ünnepi Játékok) hagyományos kulturális eseményein.
Amikor Felsőlövőre költözött, rögtön azzal a Pannon Fúvószenekarral dolgozott együtt, amely a településen élő és tanuló növendékekből tevődött össze. A szimfonikus zenekar a legismertebb, legnépszerűbb fúvószenekari műveket adta elő szerte Európában, például sokat koncerteztek Stravinsky: A katona története című darabbal. Közülük választották ki azt a hat embert, akik Japánba egy nemzetközi fúvószenei találkozóra utazhattak: a kelet-ázsiai országban a WASBE Nemzetközi Fúvós Zenekarral turnéztak. Ugyanezzel a programmal 2000-ben az USA-ba is meghívást kapott: Chicago-ban mutatkoztak be.
Tímea otthoni "utazófala" (Fotó: Hérics Tímea)
Különleges élményként idézi fel teheráni látogatását: az iráni fővárosba kéthetes koncertprogramra hívták meg a szervezők a Teherán-i Operaházba (Talar-e Vahdat). A repülőgépről már fejkendővel szállhatott le, első útjuk egy helyi áruházba vezetett, hogy csadort vásároljanak, hiszen ott másképp nem tartózkodhattak a nők. A nemzetközi hotelben biztonsági szolgálat vigyázott rájuk, Tímea azonban kalandvágyó, felfedező típus, ahogy megérkeztek a szállodába, lepakolt, s máris indult körülnézni, feltérképzeni a környéket. Katonák kísérték vissza: veszélyes mutatvány volt.

A Teherán-i Operaházban is csak fejkendővel léphettek színpadra. Mozarttól a Figaró házassága nyitányt játszották, a darabban a fagott kezd, együtt muzsikál a nagybőgővel és a csellóval. „Viszont, ha fejkendő van az ember fülén, akkor nem hall jól! Nos, én kihúztam kicsit az anyagot, szabaddá tettem a fülem, a takarásban viszont azonnal megjelentek a biztonságiak, jelezték, hogy rögtön tegyem vissza, mert látszik a hajam, ebből baj lesz. Vállaltam a kockázatot: zenész vagyok, nem hibázhattam.”
A tanításban a gyerekekkel való foglalkozást szereti. A legrosszabb kombináció szerinte az, ha valaki tehetségtelen, és nem gyakorol, úgy véli: „ez a kombó nem vezet semmire, csak időpazarlás”. Előfordul, hogy valakinek kevesebb készség, adottság jut, de lelkiismeretes és szorgalmas, napról napra előveszi a hangszert, foglalkozik a feladattal. Az ő szintjén megtanulja, előadja az adott művet, ez értékelendő. „Ezekkel a fiatalokkal szívesen foglalkozom, mivel látom, hogy van cél, segítem a fejlődésüket, ott vagyok minden olyan lépcsőfoknál, amelyet meg akarnak ugrani.”

“Van egy hétéves, fagottos növendékem, előzőleg furulyázott. Szeptembertől tanítom, a karácsonyi koncerten már szerepelt. A téli szünet utáni első órán a 66. oldaltól a 88. oldalig a kislány hibátlanul végigjátszott mindent! Annyit fejlődött az év végi koncerten, hogy ekkora léptékben haladunk tovább. Öröm vele dolgozni.”
2006 óta a felsőőri óvónőképző (Bundesbildungsanstalt für Elementarpädagogik/BAfEP) tanára, az odajáró középiskolásoknak, illetve a felnőttoktatásban résztvevőknek tanít hangképzést, a gyerekeknek furulyázást, de oktat ritmikát és zeneelméletet is, zongorán kíséri a kórust. Jövőre lesz húsz éve, hogy a birkfeldi zeneiskola (Musikschule Birkfeld) fagotton és zongorán játszó 7 és 14 év közötti növendékeit képzi.

2001-ben alakult az Ensemble Zündholz fafúvós együttes. A tagok eltérő származásából adódóan számos, különböző zenei stílus és kultúra keveredik gazdag repertoárjukban, ez a sajátosságuk, ez teszi egyedivé műsorukat. Tavasszal lesz következő koncertjük: április 7-én Felsőlövőn.
A Mörbisch-i/Meggyesi Víziszínpad egyedülálló előadóhelyszín a Fertő-tó ölelésében, Tímea számos alkalommal meghívást kapott a Mörbischer Seefestspiele (Meggyesi Ünnepi Játékok) népszerű rendezvényeire. Elkötelezett aktivistája a 2023-ban harmincéves KiBu-projektnek: a non-profit egyesület célja a magas színvonalú zene létrehozásának és előadásának elősegítése Burgenlandban.

„Koncentrálok, hogy amit megtanultam, gyakoroltam, azt át tudjam adni úgy, ahogy én azt elvárom magamtól…” – ezzel a mottóval áll neki minden napnak.
Művészeti vezetője a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) szervezésében megvalósuló, nagysikerű Operett Gálának. A 2009 óta hagyományos művészeti program előzményeként korábban – a ’70-es évektől kezdődően – zenés színházi esteken vehetett részt a burgenlandi közönség.
A mindig teltházas, újévindító eseményen népszerű operettslágerek, Kálmán Imre és Lehár Ferenc örökzöld dallamai csendülnek fel évről évre a vendég színművészek és az erre az alkalomra összeálló zenekar jóvoltából. Az előadók többek között Burgenlandból, Felvidékről, Stájerországból, Magyarországról érkeznek a gálára. Tímea felel az előadás zenei részéért: ötletel, válogat, összeállítja a repertoárt, levezényli, rendezi a koncertet.

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Énekköre 2022-ben ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. A jeles évfordulóról október 15-én jubileumi koncerttel emlékeztek meg a kóristák az alsóőri Alexandriai Szent Katalin templomban. Közreműködött a kultúregyesület Őrségi Fantázia nevű kamarazenekara is.

A két évtized alatt két lemezt adott ki az Énekkör: 2013-ban „Az Őrvidéki karácsony” címmel jelent meg az első, 2019-ben „Népdalok és egyházi énekek” elnevezéssel a második anyag. Hérics Tímea a kezdetektől tevékenyen közreműködik az énekkör munkájában, fagottzenéje hallható az albumokon, a fellépéseken – ha szükséges zenei kíséret – itthon és külföldön egyaránt ott van.
Ahogy tavaly november 4-én az Achteck Kultúregyesület szokásos, „Érezd Európát!“ elnevezésű eseményén is, amelyen első alkalommal mutatkozott be a kórus, előadásukban magyar népdalok csendültek fel a Graz melletti Eggersdorf kultúrtermében.

Franz Zebinger zeneszerző műveit játszották a fesztiválon Villányi Eszter vezetésével (Fotó: Hermine Arnold)
Tímea hobbija a nemzetközi autóverseny-sorozat, a Forma-1: rendre figyelemmel követi a futamokat. Az olaszoknak szurkol, ha a verseny végén az ő himnuszuk csendül fel, már jól zárul a napja. Imádja a Ferrari-pirosat, rajong Itáliáért. Tanulja nyelvüket – ez is kedvenc szabadidős időtöltése.
Ha mindemellett marad még ideje, akkor szívesen kézműveskedik, ékszereket fabrikál, gyűrűket készít kávékapszulából, gyöngyből. Tavasszal ültet: fóliában paprikát termel, fűszernövényeket nevel, virágokat dédelget. Ha Olaszországban jár, mindig hoz haza paradicsommagokat, itthon kísérletezik velük. Nyaranta Győrben tartózkodik, szülei kertjében besegít a szabadtéri munkába, szereti: feltölti.

Nem nevezi magát fanatikus művésznek: ahogy megérkezik egy új országba, lepakol, nem rohan egyből gyakorolni, kíváncsi, élményszerző alkat lévén, fontos számára előbb felfedezni a környéket. Ha azonban egy-egy produkció megköveteli a próbálást, akkor alázattal, szorgalommal teszi a dolgát.
Szereti a fagyit, kicsi kora óta bolondul a jeges finomságért, néhány gombóccal le lehet venni a lábáról: velencei álom, fekete csokoládé, kókusz, karamell, vanília, puncs – mindegy, milyen, jöhet!
Érdekli a hangszer szerkezete, felépítése, működése: egy budapesti tárogató-reparáló mesternél tett látogatásai során ízlelte meg a ritka foglalatosságot, kíváncsisága itt is nyert, ma már egymaga szétszedi, tisztítja, olajozza fagottját, ügyesen cserél benne alkatrészt, mechanikailag beállítja, összerakja. Ha valamelyik tanítványának gondja adódik fúvós zeneszerszámával, Tímea „meggenerálozza”. Tervei szerint, ha abbahagyja a zenélést, hangszerjavító lesz.
Gyerekként Olaszországban, Sorrento-ban nyaralt a családjával. Egy alkalommal szabadtéri koncert felé sétáltak, megnézték a műsort. Amíg az utolsó zenész le nem ment a színpadról, addig Tímea nem mozdult a helyről, áhitattal hallgatta, míg játszottak. Ott érezték először a szülei, hogy a későbbiekben fontos lesz lányuk életében a zene. Az érzés azóta is benne van, végigkísérte eddigi sorsát, remélhetőleg így lesz a folytatásban is még jó sokáig!