Európa több országában honos a háromkirály-járás szokása, gyerekek járnak házról házra felnőtt kísérőkkel és gyűjtik az adományokat szegényebb országokban élő embereknek. A december 25. és január 6. között gyakorolt népszokás sajátosan vegyíti a magyar területeken ismeretes mendikálás, regölés és házszentelés szokását. A házra és annak lakóira történő áldáskérés mellett jótékonysági célja van: az adományok az egyház segélyprogramjait támogatják. Karácsony előtt pedig modernebb szokással jótékonykodnak – az egyikük a “Cipősdoboznyi karácsony” akció.
Szeretet, segítség és szebbnél szebb ajándékok!” – Ezek jellemezték a SalzUng salzburgi magyar egyesület által immár 5. alkalommal megrendezett „Cipősdoboznyi Karácsony” akciót, ami ismét kétirányba árasztotta a doboznyi csodákat. Hagyományosan Esztelnekre, a Szent Rita Napköziotthonba, ahová a Mikulás szánt az Innsbrucki Főkonzulátus segítségével röptették és a kézbesítést pedig a Csíkszeredai Főkonzulátus végezte. A másik útja a szánnak pedig a kárpátaljai Nagyberegre vezetett, amit a Grenzenlose Kinderhilfe segített. A SalzUng egyesület köszönetet mond Mühlmann Zsuzsinak, aki az akció logisztikai részét koordinálta, hogy minden ajándék megérkezzen és a lehető legjobb helyre kerüljön. A legnagyobb köszönet viszont az adakozó közösségnek jár, és külön öröm, hogy idén a Salzburger Wunderweiber közösség is becsatlakozott az adományok gyűjtésébe.
“Sose feledjük, hogy adakozni csodálatos. Elmondhatatlan volt a gyermekek öröme, amikor megkapták a sok csodát és szeretet rejtő dobozt. Mosoly, nevetés és izgatottság töltötte be a teret, amikor megkapták a névre szóló ajándékokat. Látni, amikor nyitották ki őket, felbecsülhetetlen volt. Reméljük, hogy benneteket is elönt majd a boldogság és büszkeség, hogy ilyen karácsonyi varázst csempésztünk ezen gyermekek életébe. Az idei év sikerére alapozva jövőre is mindenképpen jelentkezünk majd egy „Cipősdoboznyi Karácsonnyal”! – olvasható a SalzUng egyesület honlapján és facebook oldalán.
Újév tájt Ausztriában a három szent király alakját felöltő, a Napkelet Bölcsei magukat „Sternsinger”-nek nevező fiatalok járják a településeket, és bebocsátást kérnek az otthonokba, hogy imádkozzanak a ház lakóiért. Ausztriaszerte minden évben vagy afrikai, ázsiai vagy latin-amerikai segélyprogramokra szánják az adományokat – az eddigi visszajelzések azt mutatják, hogy komoly összeg gyűlik össze a szolidaritás bizonyítékául. Persze minden tartományban vannak magyarajkú gyerekek is, akik részt vesznek az akcióban, a burgenlandi magyarok közt a “Gáspár, Menyhért, Boldizsár”-járás nagy hagyománnyal bír, főleg Alsóőrött, ahol évekig magyarul és németül énekeltek és szavaltak a résztvevő gyerekek. Az idén szintén kétnyelvű köszöntők hangzottak el, a gyerekeket Seper Edith, a katolikus egyházközség világi elnöke készítette fel.
A szokás a 16. század óta ismert, bár kezdetei sokkal korábbra nyúlnak vissza. Európa északi és déli részén más-más irányban fejlődött. A skandináv országokban, miután megszűnt a katolikus intézmények állami támogatása, az adománygyűjtésre tették a hangsúlyt. Ezt az állam azonban a koldulás elítélésével betiltotta, és a szokás csak az 1920-as években éledt fel újra. Az énekeseket a plébániák indítják útnak: általában a ministránsokat, illetve hittanos csoportok tagjait bocsátják útra szentmise keretében. A három király alakját magukra öltő fiatalok házakba kopogtatnak be, s ahova bemehetnek, ott áldást kérnek a házra és annak lakóira. Énekelnek, imádkoznak, majd az ajtófélfára megszentelt krétával felírják az áldáskérés jeléül a C+M+B betűket és a mindenkori évszámot. Egyes községekben C+M+B matricát ragasztanak az ájtókra.
Fotók Háromkirályok Alsóőr: Jencsik Eleonóra
Akár ez is tetszhet
