A bécsi Finnugor Tanszék két munkatársa is részt vett a “A minoritás poétikái III.” című nemzetközi konferencián Újvidéken, amelyet az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke szervezett szeptember utolsó hétvégéjén. Erlinghagen Erika és Vincze Ferenc hungarológusok a Bécsi Egyetem finnugor tanszékétől, Ausztriát képviselték a nemzetközi tanácskozáson, amelyre hét országból érkeztek résztvevők.
A kisebbségi körülmények között keletkezett művekről szóló előadások mellett olyanok is elhangzottak, amelyek a többségi elvárásoknak ellentmondó, szociális vagy politikai értelemben kirekesztett csoportok álláspontját, identitását szóhoz juttató műveket közelítenek meg. Az elmúlt három évben a hungarológiai műhelyek véleménycseréjének nemzetközi fórumává váló konferenciasorozat idei rendezvényére hét országból érkeztek előadók. A tanácskozás 2023. szeptember 27-én, kezdődött az újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának termeiben. A konferenciát Utasi Csilla és Toldi Éva, a tanszék oktatói, közösen szervezik – a középpontban a kisebbség áll, nem csak mindig etnikai kisebbségről van szó, hanem társadalmi minoritásról és más szempontokból is értelmezhetővé válik a konferenciasorozat fő témája.
A MAGYAR ÉS HORVÁT NÉPCSOPORT A BURGENLANDI REGIONÁLIS IRODALOMBAN: Erika Erlinghagen előadása a magyar és a burgenlandi-horvát népcsoportok ábrázolásával és reprezentációjával foglalkozott a burgenlandi német nyelvű regionális irodalomban. Bemutatta például, hogyan jelenik meg a horvát népcsoport Thomas Stipsits és Michaela Frühstück könyveiben (“Teta Jelka überfährt ein Hendl”). Ezzel szemben Johanna Seebauer “Nincshof” című művében de számos más burgenlandi regionális krimiben is kereste a magyar népcsoport nyomait. Többek között egyértelműen megmutatkozott, hogy nagy különbség van az egyes népcsoportok ábrázolásában, attól függően, hogy a művek írói maguk is az adott népcsoportból származnak-e, vagy szorosan kötődnek-e hozzá. A többi résztvevő bár ismerte a burgenlandi népcsoportokat, de az irodalomban való szerepéről nem tudtak, nem ismertek példákat.
A REFERENCIALITÁS A KELET-EURÓPAI PRÓZÁBAN 1989/1990 UTÁN: Vincze Ferenc előadásában egy nagyobb kutatás részeredményeiről beszélt, ebben a kutatásban magyar, német és román regényeket vizsgált abból a szempontból, hogy hogyan jelenítik meg az 1989-es romániai forradalmat, és hogy a forradalom mint esemény, idő és sok esetben egy Temesvárhoz köthető helyreferencia, hogyan jelenik meg ezekben a regényekben. “Hogy ha a regényeket egymás mellett vizsgáljuk, akkor milyen hasonlóságokat vagy különbségeket fedezhetünk fel abban, hogyan mutatják be a forradalom eseményét”, mondta Vincze Ferenc. “Már a jövó évi konferenciára is kaptunk meghívást és szeretnék szorosabban tartani a kapcsolatot a bécsi finnugor tanszékhez – ez egy hosszútávú kapcsolatnak ígérkezik”, mondta Vincze Ferenc.
A kisebbségi állapot, a kultúrák és nyelvek közötti helyzet ma milliók alaptapasztalata. Az irodalomtudomány az utóbbi évtizedekben fokozottan kutatta a minoritásban élő csoportok (nemzeti, etnikai, politikai, szociális és nemi kisebbségek) irodalmát, a hibrid kulturális identitás, a transzkulturális jelenségek irodalmi megnyilvánulásait.
A minority studies területéhez tartozik például a gyermekirodalmi művek, sőt az irodalmi alkotásokban megformált állati és a növényi nézőpont, továbbá a fordítás bizonyos aspektusainak vizsgálata is. A konferenciasorozatnak, azon túl, hogy a kortárs irodalomtudomány egyik jelentős irányzatához csatlakozik, különös aktualitása is van minden évben. A konferencia kétnapos volt, két szekcióban, több ülesszakban zajlott, a szekciókat izgalmas viták és beszélgetések követték.
fotók: Erlinghagen/újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke
Akár ez is tetszhet
