„Minden nyelv érték“ – vendégségben az Osztrák Nyelvi Kompetencia Központnál

Statisztikai adatok szerint ma Ausztriában minden negyedik lakos nem osztrák származású, és körülbelül minden hetedik nem is osztrák állampolgár. Az iskolákban minden harmadik diáknak nem a német az anyanyelve, és ez az arány Bécs egyes kerületeiben az 50, vagy akár a 70 százalékot is elérheti. A társadalom heterogenitása természetesen egyúttal nyelvi sokszínűséget is jelent, ami a pozitívumok mellett sok kihívást is rejt magában. Ideális esetben persze elvárható lenne, hogy minden lakos magas szinten ismerje a német államnyelvet és a származási családja nyelvét, tudjon angolul, és lehetőség szerint egy másik idegen nyelven is jól elboldoguljon, ám a konkrét élethelyzetek távolról sem tekinthetők ideálisnak. Míg az újonnan ide érkezőket a német nyelv mihamarabbi elsajátításában kell támogatni, másoknál félő, hogy a család, vagy az egyik szülő származási nyelve egy idő után kiszorul a napi használatból, sokaknak pedig az idegen nyelvek tanulása jelent kihívást.

A korábban soha nem látott nyelvi kavalkád az iskolarendszert is új kihívások elé állítja: a tanárok jelentős része nincs felkészülve a többnyelvű csoportok kezelésére, pedig az új helyzet gyökeresen új hozzáállást és módszertant igényelne. Ausztria viszont abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy kifejezetten a sikeres nyelvtanulásra és a nyelvi sokszínűség megőrzésére szakosodott egyesület, az Osztrák Nyelvi Kompetencia Központ (Österreichisches Sprachen-Kompetenz-Zentrum, ÖSZ) hivatott segíteni a tanárok munkáját. A honlapjukról ingyen letölthető, felhasználóbarát füzetekben a legkorszerűbb módszertani irányzatokat igyekeznek közérthető formában bemutatni, és a tanórán is könnyen felhasználható példafeladatokkal kiegészíteni. Ezek a fent említett témák széles spektrumát ölelik fel, a német mint második nyelv elsajátításától az idegennyelv-tanuláson át a származási nyelv megőrzéséig.

A német elsajátítását, ezzel együtt a nyelvi sokszínűség tudatosítását nem lehet elég korán elkezdeni. A gyönyörűen illusztrált, óvodásokat megcélzó PUMA (Produktiver Umgang mit Mehrsprachigkeit im Alltag von Kindern) plakátok segítségével a 4-6 éves gyerekek játszva tanulhatják meg az iskolakezdéshez szükséges német szókincset, miközben az anyanyelvüket is használhatják. Az eredmények magukért beszélnek: az ÖSZ eddig több, mint 100.000 plakátot postázott különböző óvodákba Ausztrián belül és Németországba is. A projektvezető Karin Weitzer pedig meghatódottan mesél egy ausztriai óvodába járó magyar kisfiúról, aki éppen a plakát hatására merte a többiek előtt elénekelni kedvenc magyar dalát.

A német nyelv átadásával persze az iskoláknak még több feladatuk van. „A német oktatási nyelv megtanítása ma már nem lehet csak a némettanárok feladata” – vallja Carla Carnevale, aki az elmúlt 10 évét az úgynevezett „nyelvtudatos tanítás” (sprachsensibler/sprachbewusster Unterricht) módszertanának megismertetésével és népszerűsítésével töltötte. Az alapgondolat a következő: az iskolában már nem elég csak a német hétköznapi nyelvet érteni, hiszen minden tantárgynak megvannak a maga szakszavai, amiket ismerni kell, ha lépést akarunk tartani a tananyaggal. Így könnyen előfordulhat, hogy a más anyanyelvű diákok nyelvi nehézségek miatt nem értik a kémiát vagy a biológiát, hiszen a németórán nem kerülnek elő olyan szavak, mint például „Sauerstoff”, azaz oxigén, „Quelle” (a „történelmi forrás” értelemben), vagy „Zweikeimblättrige” („kétszikű” a növények esetében). Nem mellesleg az iskolai szókincs nagy részét sok német anyanyelvű gyerek sem hallja otthon. Egy nyelvtudatosan felépített órán a szaktanár szán időt arra, hogy bevezesse és körültekintően elmagyarázza az új fogalmakat, és adott esetben fontos nyelvtani struktúrákat is átismételhet, például a melléknév-fokozást („nagyobb-kisebb”) matek órán, vagy a rendhagyó igék múltidejét történelem órán. Ezen kívül az anyanyelv használata sem ördögtől való: a megfelelő keretek között, például ha a diákoknak önálló munka vagy csoportmunka keretében utána kell nézniük valaminek, ezt megtehetik az anyanyelvükön is, ha utána németül számolnak be róla a többieknek.

Az apai ágon olasz származású Carla gyerekkorából ismeri a megalázó helyzetet, amikor a tanárok az egész osztály előtt hibásan mondták ki a vezetéknevét, de akkoriban még ő volt az egyetlen tanuló az osztályában, akinek külföldi vezetékneve volt. Talán ezért is tartja fontosnak, hogy a tanárok képben legyenek az osztályba járó diákok származásával és anyanyelvével kapcsolatban, legalább annyira, hogy a nevüket helyesen ki tudják mondani. Reméli, hogy a jövőben senkinek se kell majd szégyenkeznie a külföldi akcentusa miatt, vagy ha elrontja a németben a névelőket. A nyelvtudatos oktatás mára bekerült az osztrák nemzeti tantervbe, és a pedagógiai főiskolákon is a tananyag szerves részét képezi.

A nyelvtudáshoz szorosan kapcsolódik az értő olvasás készsége. A lehangoló PISA-teszteredmények után a 2023-24-es tanévben az Oktatási Minisztérium prioritásai közé emelte az olvasási készség fejlesztését az osztrák iskolarendszerben. Mivel a szövegértés mind a német- , mind pedig az idegennyelvi kompetencia szerves részét képezi, a Központ is zászlajára tűzte ezt a témát. Albert Göschl, a Központ igazgatóhelyettese több projektjében is foglalkozik az olvasás népszerűsítésével, emellett egy kifejezetten erre a célra létrehozott honlapon szolgáltat tanítási tippeket, szakirodalmi hivatkozásokat és naprakész információkat ebben a témakörben.

A német mint második- vagy idegen nyelv megfelelő elsajátítása mellett az ÖSZ másik fő profilja az idegen nyelvek – közülük is az angol, a francia, az olasz, és a spanyol – hatékony tanítása és tanulása. Serena Comoglio a fordítástudomány világából érkezett az ÖSZ-hez, és meggyőződése, hogy a fordításhoz és tolmácsoláshoz szükséges kulcskompetenciák az idegennyelv-tanulásnak is fontos részét képezik, sőt, egy többnyelvű közösségben is nagyban megkönnyítheti a kommunikációt. Ide tartozik például a lényeglátás, tükörfordítások helyett a célnyelven történő újrafogalmazás, vagy a kultúrák közötti közvetítés, azaz a mediáció. Hiszen egy idegen nyelv használatakor ugyanúgy két fél között közvetítünk, amikor összefoglaljuk valakinek egy szöveg tartalmát, elmagyarázzuk valakinek a feladatot, vagy akár amikor a hétvégi programról beszélgetünk a barátainkkal, majd kikeressük a megfelelő filmet a moziműsorban. Következő projektjében éppen ezért a mediációs készségről tervez magyarázó videókat és óraterveket készíteni nyelvtanárok számára.

Az ÖSZ a tananyagfejlesztésen túl máshogy is próbálja motiválni az oktatási intézményeket arra, hogy minél magasabb szinten oktassák az idegen nyelveket, és ezzel együtt megőrizzék a tanulóik nyelvi sokszínűségét. Az Európai Bizottság 1998-ban hívta életre az „Európai Nyelvi Pecsét” (European Language Label, Europäisches Sprachensiegel) nevű kitüntetést, amelyre többek között óvodák, iskolák, pedagógiai főiskolák, egyetemek, felnőttképzési intézmények, valamint egyesületek pályázhatnak kiemelkedő nyelvi projektjeikkel. Ausztriában az ÖSZ kétévente ítéli oda a Nyelvi Pecsétet a sikeres pályázóknak. A projekt felelőse, Rijana Trešnjić nagyon büszke a kitüntetett intézményekre: „örülök, hogy ebben a formában tudjuk díjazni a minőségi nyelvoktatás iránt elkötelezett tanárok munkáját, és európai szinten is be tudjuk mutatni a pozitív osztrák példákat” – foglalja össze. Rijana, aki Boszniából érkezett Ausztriába egyéves korában, Carlahoz hasonlóan szintén az egyetlen volt az általános iskolai osztályában, akinek nem a német volt az első nyelve, így nagyon hamar megtanult németül. Idővel aztán boszniai barátaival beszélgetve feltűnt neki, hogy az oktatás szókincsét bosnyákul már közelről sem tudja olyan jól, mint németül. A nyelvek iránti lelkesedésből aztán elvégezte a Grazi Egyetemen a bosnyák-horvát-szerb szakot, ahol a szókincsbeli hiányosságait is pótolta. Tapasztalataiból kiindulva fontosnak tartja, hogy minél többen igénybe vegyék az Ausztriában minden diáknak alanyi jogon járó anyanyelvi órákat (Muttersprachen- /Erstsprachenunterricht), és azt szeretné elérni, hogy ezeken az órákon a diákok a származási nyelvük iskolai szakszókincsét is minél jobban megismerhessék.

Karin Weitzer a már említett PUMA-plakátok mellett a származási nyelvekkel is foglalkozik: hozzá tartozik az Ausztriában hivatalosan elismert kisebbségi nyelvek oktatása, azaz a Karintiában beszélt szlovén, valamint a Burgenlandban használt horvát, romani és a magyar is. A népcsoportok a helyi oktatási igazgatóságokon keresztül pályáznak támogatásokra az Oktatási Minisztériumnál, például tankönyvkiadásra, tananyagfejlesztésre, színházra, vagy a kisebbségi nyelven történő olvasás népszerűsítésére. Karin ezeket a pályázatokat bírálja, nyomon követi a megvalósításukat, valamint ő szervezi az évente megrendezett Fórumot a kisebbségi nyelvoktatásról. „Először furcsa volt, hogy én egyik kisebbségi nyelvet sem beszélem, de mostanra már kifejezetten hasznosnak tartom, hogy kívülállóként tudom szemlélni a népcsoporti szervezetek munkáját, és esetleg egy pár új szempontot is fel tudok villantani nekik. Szerintem nagyon büszkék lehetnek arra, amit a korlátozott anyagi lehetőségek között elértek” – mondja.

A mai ÖSZ a 70-es évek óta működik közre az idegennyelv-oktatásban. 1990-ben a Kísérleti Iskolák Központjának idegennyelv-oktatásért felelős osztálya lett, majd annak megszűnésével 2005 óta önálló egyesületként folytatja a munkáját. A korábbi osztály, majd az ÖSZ vezetője ekkor a grazi Dagmar Heindler volt, aki egyúttal Ausztria képviselője volt az Európa Tanácsban. A Tanács politikájának homlokterében a 90-es években a többnyelvűség és az idegennyelv-tanulás állt, és hamar világossá vált, hogy szükség lenne egy az elveket a gyakorlatba is átültető, konkrét módszereket is kidolgozó nemzetközi intézményre is. Így jött létre 1995-ben az Európai Élő Nyelvi Központ (Europäisches Fremdsprachenzentrum, European Centre for Modern Languages), amelynek máig szintén Graz ad otthont, és szorosan együttműködik az ÖSZ-tel. A történetbe már Gunther Abuja avat be minket, aki 1989 óta dolgozik az ÖSZ-nél, és 2007 óta az igazgatói feladatokat is ő látja el. Különösen büszke az Európai Nyelvi Portfólió osztrák verzióinak kidolgozására, valamint Központ országos és nemzetközi kapcsolataira. Véleménye szerint sikeresen alkalmazkodtak a változó elvárásokhoz a nyelvoktatás területén, miszerint a többnyelvűség támogatása után a fókusz idővel a német mint második nyelv oktatására helyeződött. Mindeközben mégsem mondtak le alapértékeikről, azaz annak a képviseletéről, hogy minden nyelv önmagában egy érték, és a többnyelvűség, ha megfelelően kiaknázzák, hatalmas társadalmi potenciál, nem pedig probléma.

Erre egyébként kiváló példa maga az ÖSZ is: „kész a kávé” – szól bele minden délelőtt a telefonba Tina Panhuber, a Központ mindenese, a hívásra pedig összegyűlnek a munkatársak egy közös kávészünetre. A szakmai és személyes témákat is érintő társalgás ugyan németül zajlik, de hamar tetten érhető benne Serena olasz, Drini Salihi informatikus albán, vagy a cikk szerzőjének magyar akcentusa is.