Új időszámítás kezdődhet az ausztriai magyar közösség életében. Somogyi Attila, a Magyar Népcsoporttanács elnöke szerint az újonnan megalakult osztrák kormány most először mutat valódi nyitottságot az autochton népcsoportokkal való párbeszédre. A vezető a közelmúltban több kormányzati egyeztetésen vett részt.
Az új lendületnek és a nyitott hozzáállásnak egyik első jele volt az a találkozó, amelyen a népcsoporttanácsok elnökeit és helyetteseit fogadta Claudia Plakolm, a Kancelláriahivatal népcsoportokért felelős minisztere április 25-én Bécsben. A munkamegbeszélésen – amelyet megelőzött egy közös sajtótájékoztató is – a Magyar Népcsoporttanács részéről Somogyi Attila elnök és Király Andrea elnökhelyettes vett részt.
A Magyar Népcsoporttanács egy javaslatokat, követeléseket tartalmazó nyílt levelet adott át Claudia Plakolmnak, amelyet nemcsak ő, hanem a parlamenti pártok döntéshozói is megkaptak írásban. A magyar delegáció számos konkrét igényt megfogalmazott. Kiemelt téma volt a bécsi magyaroktatás ügye: egy olyan iskolarendszer kialakítása, amely az óvodától az érettségiig folyamatos magyar nyelvű oktatást biztosít.
“Minőségi változást tapasztalhatunk, hiszen az eddigi gyakorlat alapján korábban mindig nekünk kellett időpontot kérni, most először történt meg, hogy kormányzati oldalról vették fel a kapcsolatot velünk, a döntéshozók aktívan, tevékenyen kerestek meg bennünket. Talán ez a legutóbbi vezetéssel végzett eredményes munkánk eredménye.” – fogalmazott Somogyi Attila.
Az előremutató folyamat április 27-én folytatódott: a Második Köztársaság kikiáltásának 80. évfordulója alkalmából a Hofburgban rendezett állami ünnepségre Alexander Van der Bellen szövetségi elnök a politikai vezetők mellett a népcsoporttanácsok elnökeit is meghívta. Az esemény kiváló lehetőséget adott a bemutatkozásra, ismerkedésre, kapcsolatépítésre.
Április 28-án a népcsoporttanácsok képviselői Christoph Wiederkehrrel, Ausztria oktatásügyi miniszterével az autochton kisebbségek oktatási és kulturális helyzetéről tárgyaltak. Szó esett többek között a hivatali nyelvhasználat hiányos gyakorlatáról, arról, hogy kevés a magyar nyelvű személyzet a hivatalokban. Alacsony a magyar nyelv jelenléte a médiában történő hírközlésekben, az oktatás pedig csak Burgenlandban működik intézményes keretek között. Bécsben viszont jelenleg gyakorlatilag nincs államilag támogatott magyar iskola.
“Főleg Bécsben vannak a legnagyobb problémák, hiszen ott nem érvényesül népcsoporti oktatási iskolatörvény, annak ellenére, hogy a bécsi magyarokat 1992-ben az autochton magyarság részeként ismerték el. Burgenlandban jogszabály biztosítja a megfelelő kereteket az anyanyelvi oktatás megszervezéséhez és teljesítéséhez, ezt a bejáratott modellt kellene a fővárosban is alkalmazni. Első lépésként egy magániskola létrehozását javasoltuk a Komenský-iskola mintájára, hogy ez milyen formában valósulhat meg, arra van konkrét elképzelésünk, ezt a tervet világítótorony projektként emlegetjük.
“A magyar közösség a 2001-es népszámlálás adatai szerint a legnagyobb népcsoport Ausztriában, a támogatási sorrendben azonban csupán a szlovénok és a horvátok után következnek. Ezen is szeretnénk változtatni. Ahogy azon is, hogy a közigazgatásban nincs magyar ügyintézés. Burgenlandban 2000 augusztusa óta hivatalos nyelv a magyar, a gyakorlat azonban más mutat: ugyanis az önkormányzatok, hatóságok és egyéb hivatalok nem teszik lehetővé a használatát, alig van magyarul beszélő személyzet, továbbá szinte nincs kétnyelvű, illetve magyar nyelvű hivatalos dokumentum, információ. Sürgős cselekvés szükséges. Feladatunk továbbá a burgenlandi pedagógusok kétnyelvűségének erősítése. Több továbbképzést, a minősüléshez szükséges nyelvvizsgázási opció megteremtését is kérvényezzük. Az új osztrák tanrendben szerepel, hogy minden köznevelési iskolában kell a gyerekeknek tanulniuk az őshonos népcsoportokról, erre viszont egységes, minősített, akkreditált tananyag nincs. Ezt is követeltük a nyílt levélben. Továbbá a közszolgálati médiában nagyobb fókuszt, hangsúlyosabb jelenlétet kérnénk.” – hívta fel a figyelmet a problémákra Somogyi Attila, aki szerint az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a hat autochton népcsoport már közösen lép fel.
“Ennek céljából létrejött egy új dialógplatform is: a Népcsoporttanácsi Elnökök Állandó Konferenciája. Természetesen ebben a párbeszédben mi is sokat tanulhatunk egymástól, ezért is remek perspektíva. Ha összeállunk, együtt erősebbek vagyunk, több eredményt érhetünk el, az együttműködés hatékony lehet, és ezt végre a politika is kezdi felismerni.” – zárta a közelmúlt magyar népcsoportra vonatkozó meghatározó jelentőségű történéseit az elnök.
Kiemelt kép: Somogyi Attila
Akár ez is tetszhet
