Hogy is tanulhat egy diák magyarul Ausztriában – van- e különbség a bécsi és a burgenlandi magyaroktatás között? Ilyen és számos más kérdés merült fel a “Magyartanítás Ausztriában – kihívások és lehetőségek” című pódiumbeszélgetésen, amelyet a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke szervezett. A rendezvényen azt vitatták meg a résztvevő előadók, hogy milyen kihívásokra és akadályokra kell számítani a magyar nyelv oktatása során. A beszélgetésen információcsere is történt a burgenlandi és bécsi pedagógusok között.
A “Magyartanítás Ausztriában – kihívások és lehetőségek” című pódiumbeszélgetést Erlinghagen Erika, a Finnugor Tanszék vezetője valamint Vincze Ferenc, a tanszék asszisztens professzora indítványozták azért, hogy az intézmény a magyartanárok képzése során megtudja, milyen pedagógusokra van szükség az iskolákban és milyen kihívásokkal kell szembenézniük az oktatási rendszeren belül és kívül. Hisz a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén történik az egyetlen magyartanár képzés Ausztriában – hangsúlyozta Vincze Ferenc professzor.
Nagyon sok helyen tanítanak magyart iskolákban délutáni foglalkozásokon, itt különböző problémák merülnek fel, hisz különböző nyelvtudási szinttel rendelkeznek a gyerekek, tanulók. Ilyen esetben fontos tudni egy fiatal pedagógusnak, hogy milyen módszerrel tud tanítani, hangsúlyozta Vincze Ferenc. A terv az volt, hogy a pódiumbeszélgetés által a résztevő előadók közösen megismerjék és felismerjék mire van szükség, ezért egy olyan csoport állt össze, amely lefedte az egyes oktatási intézményeket Burgenlandból és Bécsből.
A szervezők számára az volt fontos, hogy elkezdődjön egy beszélgetés és információcsere a pedagógusok között, a későbbiekben pedig workshopok keretein belül folytatódhat az eszmecsere. A résztvevők egy áttekintést adtak arról, hogy az egyes iskolákban vagy tartományokban hogy is zajlik a magyartanítás. Ez Wirker-Dobány Katalin számára is fontos, aki a didaktikát tanítja a tanszéken.
Erlinghagen Erika, a Finnugor Tanszék vezetője számára fontos volt, hogy az intézmény tematizálja a többnyelvűség, ezen belül a magyar népcsoporti nyelv szerepét, tanítási lehetőségeit és az ahhoz szükséges eszközöket. Sok esetben átláthatatlanok azok a törvények és előírások, amelyek megfogalmazzák a magyartanítás feltételeit, egy lehetséges érettségit magyar nyelvből – mondta Erlinghagen Erika. Sokan nem ismerik a kínálatot sem – mindezek felvázolása fontos az intézményben történő oktatással kapcsolatban is, véli Erlinghagen. Ehhez ki kellett deríteni a tényeket: hogy tudok magyarul tanulni, milyen körülmények között, hogy tudom kezelni a bürokráciát és teljesíteni az előírásokat? Ezekre és számos más kérdésre igyekeztek válaszolni a pódiumbeszélgetés résztvevői: Wirker-Dobány Katalin (Finnugor Tanszék), Pathy Lívia (Oktatási Igazgatóság Burgenland), Király Andrea (Bécsi Magyar Iskolaegyesület), Nick Ildikó (Bunte Schule Wien), Verena Matz (horvátnyelvű anyuka Nezsiderből/Neusiedl, akinek a gyermeke magyarul tanul) és Erlinghagen Erika, mint a beszélgetés moderátora.
A Finnugor Tanszék számára fontos, hogy a legjobb keretek között képezze ki a leendő, felsőfokon oktató tanárokat, ezért elsődleges volt a szervezők számára tematizálni a magyaroktatás körülményeit Ausztriában és felkészíteni őket a jövőbeni feladatukra: hogy tudok mint gimnáziumi tanár Felsőőrött egy kétnyelvű gimnáziumban tanítani, vagy milyen lehetőségeim vannak mint fiatal tanár Bécsben? Ezekre a kérdésekre már az egyetemi képzésük során kapjanak választ és ismerjék meg a feltételeket. A tanszék célja, a magyartanítás kihívásaira felkészíteni az egyetemistákat, felvilágosítani őket egyes tankönyvek hiányáról vagy azok beszerzéséről, hangsúlyozni náluk a pedagógusok közti információcsere és persze tananyagcsere fontosságát.
fotók: Kovács Attila
Akár ez is tetszhet
