
Mit jelent a magyar egyesületi élet Ausztriában? Kik szervezik a mindennapokat? Milyen kihívásokkal, sikerekkel, kudarcokkal szembesülnek? Köztünk című sorozatunkban azokkal beszélgetünk, akik a színfalak előtt és mögött dolgoznak azért, hogy az ausztriai magyar népcsoport továbbra is megőrizze jogait, nyelvét, kultúráját.

Nyelvész, jogász, IT-s, tanár, matematikus – mi a közös bennük? Hogy mindannyian a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén tanultak valamikor az elmúlt 50 év alatt. És most, az őszi szemeszter kezdetén a tanszék első alumni találkozóján lehetőségük nyílt arra, hogy megismerjék egymást, vagy újra találkozzanak.

Másképp beszél magyarul egy felsőőri, mint egy budapesti? És ugyanúgy beszél-e egy alsóőri, mint egy őriszigeti? Mitől „burgenlandi” a burgenlandi magyar, és hol húzódik a határ tájszólás, kétnyelvűség és nyelvkeveredés között?

Amikor Fedák Sári 1919 őszén átlépte a magyar-osztrák határt, nem színházi szerződés várta Bécsben, hanem a rendőrség. Wiener-Neustadtban őrizetbe vették, mert a hatóságok attól tartottak, hogy a Tanácsköztársaság propagandistájaként Ausztriában is folytatni fogja politikai tevékenységét. „Annak a ’vörös’ primadonnának nem szabad Bécsbe jönni.” Néhány hónappal később már Bécsben játszott. Megint Egy Magyar, Rick Zsófi rovata.
A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2022-ben Őrség című folyóiratában adta közre a felsőőri Topler János helytörténeti munkáját, amelynek címe Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára. Felsőőr városa 2027-ben ünnepli alapításának 700 éves jubileumát. Topler János művét ebből az alkalomból részletekben fogjuk közölni.
Tudtátok, hogy Bécs egyik legizgalmasabb múzeumának története egészen Ferenc József császár idejéig nyúlik vissza? A Schönbrunn közelében található Technisches Museum Wien nem az a klasszikus múzeum, ahol csendben, vitrinek előtt sétálva nézegetjük a kiállított tárgyakat. Itt a technika története szó szerint életre kel. AuszTúra – Ausländerin úton.
Petes Judit gyógytornász fizioterapeuta. Küldetésének érzi, hogy ne csak gyógyítsa, hanem edukálja is az embereket arról, hogyan előzhetik meg a problémákat, és hogyan maradhatnak tovább aktívak és egészségesek. Nemrég indította el a “Séta a gyógytornásszal” című programját, így a Praterben találkoztunk.
A Magyarországról való elvágyódás és költözés egyik leggyakoribb, leghangosabban megfogalmazott (és talán legtriviálisabb) indoka általában a megbecsülés hiánya. „Hiába tanultam, hiába dolgoztam keményen, otthon nem becsültek meg sem szakmailag, sem anyagilag” – fogalmazódik meg újra és újra a válasz, a „Miért pont Ausztria?” kérdésre. Iránytű, Szabó-Héger Zsófia rovata.
Különleges író-olvasó találkozóra került sor az AMAPED – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületénél. Bartos Erika, számos gyermekkönyv, köztük a Bogyó és Babóca sorozat szerzője érkezett Bécsbe.
Negyven év egyetlen településen, ugyanabban az iskolában: Miklos Wilhelm számára Őrisziget nemcsak a szülőfalu, hanem az a hely, ahol tanítóként, iskolaigazgatóként, futballistaként és edzőként közel négy évtizeden át dolgozott. 1989-ben kezdett tanítani az Őriszigeti Kétnyelvű Népiskolában, generációk nőttek fel pályafutása során. Nemsokára megkezdi nyugdíjas éveit.
Harmadik alkalommal látogatott Bécsbe, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesülethez Tóth Péter Lóránt versvándor. A Radnóti Miklós és Petőfi Sándor életét, személyiségét bemutató tematikus előadásai után most Márton Áron erdélyi püspök életét mutatta be. A közönség Márton Áron elbeszéléseiből, prédikációiból és leveleiből hallhatott részleteket.
Duna kavics vagy francia drazsé? Piros vagy kék Balaton szelet? Melba kocka megvan? Reszelt sajtos szendvics egy pötty piros arannyal? Fonetikusan leírt dalcímek a másolt kazettaborítón? A különféle alkalmakra összeállított válogatás kazik? Az az idegesítő logikai játék, hogy milyen sorrendben vannak beszúrva a kis színes bütykök? Ezek mind ott voltak a Havervagy és a Csalamádé…
Az „Irodalom a Ringen” rendezvénysorozat harmadik estjén ezúttal a szlovák és a magyar népcsoport került a középpontba. A Parlament olvasótermében tartott rendezvény az ausztriai őshonos népcsoportokról szóló programsorozat része volt, amelynek idei tematikáját az 1976-ban elfogadott népcsoporttörvény 50. évfordulója, valamint a „Mi vagyunk a demokrácia” című kiállítás adta.
Megnyitotta kapuit a Népcsoportok Háza Felsőőrött, amelyet a beköltöző egyesületek képviselői egybehangzóan mérföldkőnek tartanak a burgenlandi népcsoportok történetében. Milyen előnyökkel jár az új közös otthon a beköltöző szervezeteknek? Mennyiben mozdítja előre a népcsoportok helyzetét? Az egyesületek képviselőivel beszélgettünk.
Aktuális Alsóőr AMAPED BMKE BUKV burgenland Burgenlandi Magyar Kultúregyesület burgenlandi magyarok Burgenlandungarn Bécs Bécsi Magyar Iskola Bécsi Magyar Iskolaegyesület bécsi magyarok Collegium Hungaricum Délibáb Egyetem Felsőpulya Felsőőr Fiatalok Graz Irodalom karácsony koncert Kultúra Központi Szövetség Magazin magyar Magyar irodalom magyarság Népcsoportunk néptánc népzene oberwart Programok Somogyi Attila Svung Színház Topler János táncház történelem UMIZ UMIZ4Kids Unterwart zene Őrisziget
A weboldal a megfelelő felhasználói élmény biztosítása céljából, az információk tárolásához és eléréséhez cookie-kat tartalmaz.
Amennyiben elfogadja a technológiát, az oldalhasználathoz kötődő látogatói viselkedések alapján statisztikákat készíthetünk.
Ha nem egyezik bele vagy visszavonja a hozzájárulását, az a weboldalhoz kötődő bizonyos funkciók optimális működését befolyásolhatja.